Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az idén meghúzott felsőoktatási intézménybe kerüléshez szükséges ponthatár egységes 240-es pontja rendkívül alacsony, gesztusértékű. "Most minden családnak van választási lehetősége: a szülők egyrészt támogathatják az egyetemre készülő gyereküket, bárki felveheti a Diákhitel2-t, és állami ösztöndíjra is lehet pályázni. Utóbbihoz csak egy feltételnek kell megfelelni: a diploma megszerzését követően az itteni közösség javára, a támogatott időtartamot magyarországi munkaviszonyban kell a hallgatónak töltenie, ellenkező esetben visszafizeti az állami ösztöndíjat. A tudományban, az oktatásban és a művészetekben nem érvényesül a demokrácia. Itt a teljesítmény számít. A gyerekek többsége most először szembesül azzal, hogy az a teljesítmény, amelyet a közép- és általános iskolában produkált, nem feltétlenül elég tartósan a felsőoktatásban" - mondta korábban lapunknak Klinghammer István.
Az államtitkár valószínűnek tartja, hogy - az alacsony ponthatár ellenére - a jövő évi büdzsé az ideihez hasonló alapokon nyugszik majd: az összbüdzsét 180 milliárdban becsülné meg, amelynek elosztása viszont eltér az elmúlt húsz év gyakorlatától. A kutatóegyetemek például biztosan külön elbírálásban részesülnek - vélekedett. A pénz okos felhasználásához szaktisztításra is szükség lesz. A felsőoktatás közvetlen állami támogatása idén 123 milliárd forint. Ezen túl 58 milliárd forint a korábban jelentkező problémák rendezését célozza, a PPP-program kiváltására pedig 27 milliárd forint jut, és további forrásokat biztosítanak adósságrendezésre is. Ezek az összegek azonban egy-egy esetben késnek - tudtuk meg.
Így a több egyetem már jó ideje forráshiánnyal küzd (ennek rendre hangot is adnak), ami akár működési zavarokhoz is vezethet a nagyon közeli jövőben. Szakértők szerint ezért is furcsa, hogy a felsőoktatási államtitkárt "meglepte" a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának nyilatkozata, amelyben hosszasan részletezte az intézmény forráshiányát, valamint nehéz gazdasági helyzetét. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, az ELTE rektora lapunknak korábban szintén elmondta, "az Emmi szerint az ELTE-nek 635 millió forint járna, az egyetem számításai szerint 893 millió. De van még egy tétel, amely javíthatná az intézmény helyzetét. A kormány 10 milliárd forint kerettel támogatja a stratégiai jelentőségűnek ítélt, kiemelt egyetemeket. Ezt a pályázati támogatást az egyetem elnyerte, viszont eddig egy fillért sem kapott. Az ELTE idei állami támogatása 4,5 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál, de még így is kihúzhatná az évet, ha legalább a státussal járó célzott támogatás az ELTE-re eső részét megkapnák. Működési problémák lennének. A pályázati 2,2 milliárd nélkül azonban már csak októberig lehetünk nyugodtak. Vannak azonban olyan intézmények, amelyek jelzésük szerint kénytelenek lesznek kincstári előleget felvenni, akár már július 1-jétől" - magyarázta Mezey.
Nevük elhallgatását kérő szakértők szerint az ösztöndíjak nyári "előfinanszírozásával" a felsőoktatási államtitkárság az "éhező egyetemek száját kívánja befogni, egyben azt jelezve, hogy további pénzcsapok nyílhatnak még meg az intézmények előtt. Az ösztöndíjak átutalása pedig arra motiválhatja az iskolákat, hogy az előfinanszírozott keretet ürítsék majd ki az ösztöndíjas hallgatói létszám maximalizálásával".