A népegészségügyi termékadóból 15, uniós forrásokból 15,6 , a hatékonysági tartalékokból további 10-15 milliárd forint áll rendelkezésre első lépésben idén az ágazati bérrendezésre - mondta az államtitkár. Hozzátette, mostanra kiderült, hogy mintegy 40 százalék az eltérés  a foglalkoztatási statisztikák és tényleges állapot között, eddig ennek a felmérése is lassította a munkát. A bérkérdés hosszú távú megoldásához szükséges források megteremtéséről egyébként a Nemzetgazdasági Minisztériummal tárgyalnak folyamatosan, ennek az eredményére Szócska hónapokon belül számít.

A sportbiztosítást, a munkahelyi balesetbiztosítást is többletforrás-teremtő területek között említette, hozzátéve, már legalább 5-6 olyan ötlet van, ami már most további forrásokkal kecsegtet. A humánerőforrás krízisen egyébként szerinte a betegutak szervezése is segíthet. Az ellátórendszer átalakításával kapcsolatban megjegyezte, a 16 funkcióváltó intézményről konszenzussal született döntés. Jelenleg összesen 104 az aktív ágyakkal rendelkező kórházak száma, ezután marad  88.

Elégtelenek a bérekre szánt források

A jelenlegi forrásokból nem folytatható a szakmai protokollok mentén az ellátás a fekvőbeteg-ellátásban - hívta fel a figyelmet előadásában Rácz Jenő. A Kórházszövetség elnöke kifejtette, vagy a szakmai protokollokon kell visszalépéssel módosítani, vagy be kell ismerni, hogy a jelenlegi szabályok betartásához többletforrás kell.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kifejtette, végzetes késésben vannak a bértárgyalások, elégtelenek a források, amit erre szánnak. A tartalékok említése pedig szerinte egy ilyen kizsigerelt közegben üres közhely.

Veszteség: 5000 orvos 5 év alatt

Öt év alatt ötezer orvos a migrációs veszteség az ágazatban, miközben a külföldről érkező utánpótlás nagyjából 350 volt - - mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Véleménye szerint az egészségügyben dolgozók nagyon sokat várnak a bértárgyalások kimenetelétől. Szerinte, ha hosszú távú megegyezés születik és kialakul egy lépcsőzetes életpálya, komoly itthon tartó ereje lehet. Ugyanakkor, ha továbbra sem tudnak érdemi megoldást nyújtani, az elvándorlás fokozódni fog.

Ezzel kapcsolatban elmondta: több ország példája igazolja, hogy ha kiszámítható bértáblát kínálnak az orvosoknak, annak megtartó ereje lehet. Példaként kiemelte Lengyelországot, ahol az egészségügyi bérek 2005-ben történt rendezése óta 2011-re mintegy 80 százalékkal csökkent az orvosmigráció.

A bérkérdés mellett az orvosképzés minősége, a gyakorlati képzés súlyos problémáira, valamint az átláthatatlan bérszámfejtésre hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a hallgatók 30 százaléka ad ötnél több intramuszkuláris injekciót az egyetemi évei alatt, mintegy 20 százalékuk pedig egyetlen egyet sem ad be ez idő alatt. A fizetésnél pedig senki nem tudhatja pontosan, hogy melyik ügyeletért mennyit kapott. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése is alapvető az elvándorlás megállításához - hangsúlyozta.