Az előző negyedévhez mérve 1,0 százalékos volt a GDP növekedése a tavalyi utolsó három hónapban - közölte a KSH.
Így 2018 egészében 4,9 százalékosra gyorsult a gazdasági növekedés üteme Magyarországon az előző évi 4,1 százalékosról. A naptárhatással és más egyedi rendkívüli tényezőktől megszűrt adat szerint 5,0 százalékos volt a növekedés az előző évi 4,4 százalékot követően.
A GDP tavalyi növekedéséhez a szolgáltatások 2,4, az építőipar 0,8, a feldolgozóipar 0,7 százalékponttal járultak hozzá. A felhasználási oldalon a GDP tavalyi növekedéséhez a végső fogyasztás 2,6, a bruttó felhalmozás 3,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,5 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést.
Így jött össze a negyedik negyedéves teljesítmény
A tavalyi utolsó negyedévben a mezőgazdaság hozzáadott értéke 8,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 4,1, ezen belül a feldolgozóiparé 4,3 százalékkal nőtt az előző évhez mérten. A gép- és gépi berendezés gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyikében bővült a teljesítmény. Az építőipar hozzáadott értéke 20 százalékkal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés történt.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,9 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (+7,9 százalék) érte el. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 7,3 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 5,3, a szállítás, raktározásé 3,7 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2 százalékkal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2018. negyedik negyedévi növekedéséhez a szolgáltatások 2,3, az építőipar 0,9, az ipar 0,8 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,9 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb - közölte a KSH.
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértek. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, a szabadidő, kultúra, a hírközlés, valamint a közlekedés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1 százalékkal bővült, a közösségi fogyasztásé viszont lényegesen, 7 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,3 százalékkal nagyobb lett. E folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,6 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 17 százalékkal haladta meg az előző évit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 7,2 százalékkal emelkedett.
Ezek a 2018-as éves számok
Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 42 073 milliárd forint volt, volumene 4,9 százalékkal bővült - számolták ki a statisztikusok. A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 23, a mezőgazdaságé 5,3 a szolgáltatásoké 4,4, az iparé 3,2 százalékkal nőtt.
A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 2,4, az építőipar 0,8, az ipar 0,7, a mezőgazdaság 0,2 százalékponttal járultak hozzá.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 2,1 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás is 17 százalékkal magasabb lett. Az export 4,7, az import 7,1 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,6, a bruttó felhalmozás 3,9 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.