Az elsőként Dél-Afrikában azonosított új vírusvariáns rendkívüli sebességgel terjed a világban: november végén a pozitív esetek 99 százalékáért még a delta variáns volt felelős, ám december 19-ig néhány nap alatt 95 országban azonosították már az omikron vírusváltozatot.
Oroszi Beatrix epidemiológus a fenti adatokkal kapcsolatban a Portfóliónak azt emelte ki, hogy két oltás már nem biztos, hogy elég az omikron-variáns fertőzés kivédésére, a minél magasabb védettség eléréséhez három oltás kell.
Néhány napja jelent meg e célból Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusának és kollégáinak tanulmánya medRxiv tudományos portálon.
A matematikusok ebben a publikációjukban felmérték az omikron variáns által okozott új járványhullámok lehetséges következményeit és arra a következtetésre jutnak, hogy még azokban a régiókban is jelentős új hullám várható az omikron miatt, ahol a delta variáns terjedését kontroll alatt tartják a korlátozó intézkedések és a népesség immunizációja.
"Az már látszik, hogy az omikron sokkal könnyebben megfertőzi a korábban oltottakat, de a korábban átesetteket is körülbelül ötször akkora arányban tudja újrafertőzni, mint a delta" - magyarázta a matematikus.
Mekkora lehet egy következő omikron járványhullám?
A tanulmány megállapításai szerint ezek nagyon különbözőek lehetnek. A modellezés alapján lehetséges egy minden korábbinál gyorsabb, meredekebb felfutás is.
Röst Gergely szerint vannak biztató hírek, de kevésbé biztatók is, összességében ez még nem világos. Azt látni kell, hogy ha kisebb arányban is igényelne kórházi kezelést az omikron, de egy éles járványcsúcs miatt egyszerre sokkal több fertőzött van, akkor az még mindig komoly problémát okozhat az egészségügyi ellátórendszernek.
A pontos arányokon sok múlik, de ezeket még nem ismerjük
- szögezte le a matematikus.
A jelenlegi járványmatematikai előrejelzések alapján Oroszi Beatrix azt mondta, hogy a fertőzőképesség növekedése és az immunitás-elkerülés együttes hatása valószínűleg sokkal nagyobb lesz az ötödik járványhullám végső nagyságára, mint a súlyosság esetleges csökkenésének hatása. "Tehát még a súlyosság mérsékelt csökkenése esetén sem kerülhető el a kórházak magas szintű terhelése ilyen magas növekedési ütem esetén" .
Jelenleg azonban csak minimális információ érkezik arról, hogy mennyire van jelen az omikron Magyarországon (a hétfő esti állapotok szerint 15 esetet azonosítottak az NNK szakemberei).
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Világszerte az Omikron-variáns miatt kórházban kerülő emberek többsége nem oltott - emelte ki Oroszi Beatrix, aki szerint sokan lesznek azok, akik oltás ellenére is megbetegednek, vagy újrafertőződnek, és náluk enyhébb lefolyásra számítunk.
Valószínű, hogy a vakcinák hatásossága a súlyos megbetegedések ellen továbbra is magasabb marad, mint a fertőzés elleni védelem, de a harmadik oltás a fertőzéssel szembeni védettséget is növeli. Ezt igazolják az első kutatási eredmények, melyek azt mutatják, hogy a harmadik oltás képes erős immunválaszt kiváltani az omikron ellen is.
Magyarországon a két oltással (Janssen esetén egy oltással) rendelkezők aránya a teljes népességben 61 százalék (mintegy 5,7 millió ember), a három oltással rendelkezők aránya pedig 34 százalék (mintegy 3 millió ember).
Az epidemiológus szerint a nemzetközi példák alapján az omikron könnyen terjed zárt terekben sok ember részvételével zajló, „szuperterjesztésre” lehetőséget adó eseményeken, és ez ráirányítja a figyelmet a levegő útján való terjedés potenciálisan nagyobb szerepére.
Ezért minden olyan intézkedés, ami a levegővel való terjedés kockázatát csökkenti, például megfelelő szellőztetés vagy légtechnika, jól illeszkedő maszk (dupla maszk vagy FFP2/FFP3) használata, 1,5-2 m távolságtartás, kültéri találkozások előnyben részesítése, beltéri események létszámkorlátozása nagyobb jelentőséggel fognak bírni az omikron járványhullám visszaszorításában, mint azt megelőzően - olvasható a portálon.