Az OTP mint legnagyobb hazai tőzsdei cég nem csak az intézményi szereplőknél népszerű, hanem a kisbefektetők között is megmaradt kitüntetett szerepe szinte tőzsdére jövetele óta. Amikor komolyabb esés bontakozik ki a pesti börzén, legyen az a 2008-as válság vagy a tavalyi év háborúval és energiaválsággal, sokan megveszik olyanok is, akik egyébként nem aktívak a tőzsdei befektetésekben.

Hulló kések

A tavalyi zuhanás, amely a háború kitörése után kezdődött, majd a pénzügyi szektorra is kivetett  extraprofitadó bevezetése után folytatódott, mágnesként vonzotta a magánbefektetőket. Arra gondoltak, hogy ha ez a részvény sokat esik, akkor olcsó, ezért rövidesen újra a magasba emelkedik. Ahogy a tőzsdések között mondani szokták: hulló kések közé nyúltak.

Ez a hozzáállás a tőzsdén sokszor vezet nagy bukásokhoz, azonban az OTP eddig valóban mindig talpra állt, bár előfordult, hogy a beragadt befektetőknek éveket kellett várnia arra, hogy a bekerülési árukat újra elérje a papír. Most meglepő volt azonban, hogy milyen sokan kérdezték a tőzsdével foglalkozó elemzőktől és újságíróktól, hogy miért esik tovább az ár, és vajon mikor fog újra emelkedni.

A tőzsde a profitról szól

A különadó bevezetése után nagyon nehéz volt biztató választ adni, mivel egy részvényt a cég által megtermelt profitért vesszünk meg, és ha annak jelentős részét elvonják, esetleg tartósan, akkor értékelhetetlenné válik a részvény. A különadókat ugyan 2023 végéig szólóan vezették be, de a hasonló intézkedéseknél olyan gyakran jött hosszabbítás, hogy nem lehetett ezt figyelembe venni a kockázatok értékelésekor.

Kétségtelen, hogy az intézkedés indoklásaként csak elsőre hangsúlyozták az extraprofitot (hisz az inkább csak a Molnál jelentkezett az orosz olaj és a Brent közti árrés szétnyílása miatt), a lépést végül azzal indokolták, hogy az elszállt energiaárak miatt extra forrás kell a lakossági, és részben a kisvállalkozói energiaárak támogatására.

Meddig marad a sarc?

Ebből az adódott, hogy ha a tavaly igen magasra emelkedett árak, elsősorban a gáz ára visszatér a háború előtti szintekre, akkor kisebb mértékben van szükség a különadókból befolyó forrásokra. Ha a jelenlegi, a tavalyinál jóval alacsonyabb gázár valóban tartós lesz, és Európa ellátása immár orosz gáz nélkül is biztosított, akkor önmagában is megnő az esélye annak, hogy tényleg csak az eredetileg tervezett időpontig lennének érvényben ezek az adók.

Van ugyanakkor még egy tényező, ami jelentősen megnöveli az adók év végi kivezetésének esélyét. Az Európai Unióval kötött tavaly év végi megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz, tartalmazza az ilyen típusú, a gazdasági ágak között torzulást okozó adók kivezetését.

Javuló esélyek, optimistább várakozások 

Így egyre nagyobb az esély arra, hogy bankok és így az OTP is mentesülnek jövőre ez alól a teher alól, így a bank korábbi jövedelemtermelő képessége részben helyreállhat. Azért csak részben, mert az orosz leánybank jelentős bizonytalansági tényező, mindazonáltal a lezajlott tartalékoslások miatt vélhetően nem fogja érdemben rontani a bank eredményét.

OTP részvény árfolyama, egy év
OTP részvény árfolyama, egy év
Kép: stooq.com

Ez a várakozás már a részvény árfolyamában is mutatkozik, hisz a 8000 forintos mélypontról, ahol egy duplaalj is kialakult a grafikon szerint, először 10 ezer fölé ment az ár, majd a 10 ezer forintos szint is támasszá alakult, és új, közel  tízhavi csúcsra került a részvény 11 500 forint körül. Vélhetően teljesen csak akkor árazódik ki a különadó a részvényből, amikor a kivezetést bejelentik, mindenesetre a részvény kilátásai rengeteget javultak az elmúlt néhány hónapban.

Szerdán egyébként az OTP-részvények ára 300 forinttal, 2,6 százalékkal 11 250 forintra csökkent, forgalmuk 9,4 milliárd forintot tett ki.