Jövő év júliusáig kell beadni a paksi bővítés létesítési engedélyeztetési kérelmét - a Népszava információi szerint a kormány ezt a határidőt szabta meg a beruházást kezelő Paks II. Zrt. vezetésének, ami már így is késésben van. A kivitelező Roszatom még ezt a céldátumot sem biztos, hogy tartani tudja: a mintegy 150 ezer oldalnyi engedélyeztetési dokumentáció előállítását lassítja, hogy azt nem elég csak elkészíteni, de még fordítani is kell.
A tervek benyújtása pedig csak az első lépcsőfok: az engedélyeztetési folyamat 12 hónapig tart, ami 3 hónappal meghosszabbítható. Utóbbira valószínűleg szükség is lesz, ami miatt a munkálatok elkezdése már nagyon közel kerül a 2022-es parlamenti választáshoz, amiben a lap forrásai szerint a kormánypártok már politikai kockázatot látnak, sőt azzal számolnak, hogy a következő választás után már nem lesz ekkora KDNP-Fidesz-dominancia a parlamentben.
Viszont az is egyre nagyobb problémát jelent, hogy a 2014-ben megkötött paksi hitelszerződés pénzügyi kondíciói ugyanis egyre kedvezőtlenebbnek a piaci hitelekhez képest, lényegesen drágább az államközi szerződés. A kormány már újra is tárgyalná a feltételeket, például, hogy csak akkor kelljen fizetni, ha az erőmű már termel, és a Roszatom álljon el a rendelkezésre állási díjtól. A Népszava szerint szakértők szerint ezek miatt egyre kevésbé valószínű, hogy megvalósul egyáltalán a Paks II. atomerőmű kivitelezése, mert a kockázatokat az is növeli, hogy az atomenergiánál olcsóbb források - például a megújulók - egyre nagyobb szeletet kapnak az energiamixben.