A nagy energetikai projekteket nemcsak a költségtúllépés sújtja, hanem az időbeli csúszás is. A finnek 2022-ben átadott Olkiluoto 3-as atomerőműve például 12 évvel a tervezett indulás után készült el.

Az atomerőmű-beruházásokat a költség- és határidő-túllépés mellett strukturális problémák is terhelik

– hangsúlyozta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. (Concorde Csoport) befektetési igazgatója a G7-nek.

Szerinte az országnak szüksége lenne egy alaperőműre, de a franciák példája mutatja, hogy az se jó, ha egyfajta erőműtípusból áll az energetikai mix 80 százaléka. Mert ha pont egyszerre nincs elég hűtővíz, mert aszály van, vagy épp karban kell tartani egyszerre mindet, akkor az komoly nehézségeket okoz.

Ha majd egyszer Paks 2 egyik blokkját épp karbantartják, akkor kell valahonnan hirtelen 1200 megawatt áramot szerezni.

Minél több nagyobb blokkból áll a rendszer, annál több – többnyire álló – tartalékkapacitás kell a rendszerbe, ami értelemszerűen tovább drágítja az amúgy sem olcsó beruházást.

A megújuló energia népszerűsége azt mutatja, hogy több, kisebb és jobban szabályozható erőművekre lenne szükség.

Moduláris atomreaktorok épülnek nyugaton

A fenti problémákat nyugaton is felismerték. Néhány napja az Egyesült Államokban engedélyezték az első moduláris atomreaktort, a GE Hitachi pedig aláírta az első szerződést moduláris reaktor építésére az országban.

A nagy teljesítményű – tehát Paks 2-szerű – atomerőművekhez képest a következőket sorolta a szakértő a moduláris reaktorok technológiai előnyei között:

  • teljesítménye jóval kisebb, jellemzően 300 megawatt alatti. Így egy modul kiesése karbantartási okokból jóval kevésbé terheli meg a hálózatot;
  • telepítési költsége a gyártói ígéretek szerint 60 százalékkal alacsonyabb, mint egy hagyományos atomerőmű esetén;
  • a telepítés 24-36 hónapot vesz igénybe.

Ezek „polcról” levehető, sorozatgyártott termékek lesznek – fogalmazott a közgazdász. A piacon verseny van, tehát a jobb technológia és a kedvezőbb ár dönt.

Olcsóbb és gyorsabb technológia

Az SMR technológia tehát az ígéretek szerint olcsóbb és gyorsabb lesz, ezáltal a létesítése is kiküszöböli azokat a bizonytalanságokat, amelyek a megaprojekteket jellemzik. A teljesítményük messze jobban szabályozható, így a megújuló energiák okozta kihívásokra is megoldást adnak.

Jelenleg közel 70 különféle típus fejlesztése van folyamatban. A technológia számos fejlesztőnél most ér a megvalósítási/engedélyezési fázisba, 2030 körül fog rendelkezésre állni.

A szakértő hozzátette, hogy maga a moduláris reaktortechnológia nem újdonság, régóta létezik, viszont az újszerűséget a tömeggyártás adja, valamint a biztonsági és költségkritériumoknak való megfelelés és az időkorlát.

Ez a technológia komoly áttörést érhet el a hagyományos erőművekhez képest, és hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan, biztonságosan, szén-dioxid-mentesen lehessen ellátni a világot energiával.

Sokan érdeklődnek a régiónkban

A régiónkban jelentős érdeklődésre tesz szert: a Nuscale már leszerződött Romániával, Lengyelországgal, Észtországgal, Bulgáriával. A GE-Hitachi szintén leszerződött Lengyelországgal, miközben a nukleáris energiát egyik legnagyobb arányban felhasználó Franciaország saját moduláris reaktort fejleszt, amire szintén bejelentkeztek a lengyelek.

Elsőként a lengyelek és a románok használhatnak ilyen erőműveket, 2029-30-ra érkezhetnek az első moduláris reaktorok.

Paks 2 eredeti tervezett indulási időpontja 2023 lett volna, és a finn mintára akár 2035-ig is kitolódhat, viszont moduláris erőműből kisebb Paks 2-k és 3-ak is elindulhatnak, ha Magyarország 2030 elején rendel néhányat.