A Reuters összefoglalójában rámutat arra, hogy bár a hivatalos kommunikáció szerint az orosz hitel a paksi atomerőmű bővítését szolgálja, a kritikusok szerint azonban más okok is állhatnak mögötte. Nevezetesen Oroszország megvásárolhatja a kölcsönnel egy uniós tagállam kormányának kegyeit. A paksi megállapodás csak egy álca - fogalmaz Illés Zoltán, aki 2014-ig energiaügyi államtitkár volt. Ez a fideszes politikus szerint egy pénzügyi tranzakcióról van szó, amellyel az oroszok befolyást vásárolnak.

A nukleáris energiát egyébként ellenző politikus szerint az ügy egész sokkal inkább a 2018-as választások előtti pénzszórásról szól, mint az áramellátásról. A Reuters megjegyzi, hogy Moszkva a gazdasági kapcsolatokon - főleg a gázeladásokon keresztül - már korábban is megpróbált befolyást gyakorolni Európában. Sokan egyetértenek a volt államtitkárral abban, hogy a paksi hitel is elsősorban Oroszország befolyásszerzéséről szól.

Kapcsolódó

Dehogy is!

Kovács Zoltán kormányszóvivő természetesen visszautasította az ilyen feltételezéseket a Reutersnek adott válaszában. A paksi beruházás oka nem a választási kampány, hanem ország hosszú távú energiabiztonságának biztosítása - szögezte le. Oroszország más országokban is segít atomerőművet építeni, és az orosz gazdaság kisebb hatással van Magyarországra, mint néhány nyugat-európai országra.

Magyar és orosz döntéshozók szerint a nukleáris erőművet kizárólag kereskedelmi és energetikai okok miatt bővítik és mindkét fél számára előnyös szerződés született. A Reuters megkeresésére Szijjártó Péter külügyminiszter "az évszázad üzletének" nevezte a paksi bővítést, míg a Roszatom és a magyar hitel folyósításáért felelős orosz pénzügyminisztérium nem reagált a hírügynökség megkeresésére.

Volt tender, nincs tender

Magyarország ugyan eredetileg tendert akart kiírni a bővítésre, amely iránt a Roszatom mellett francia és amerikai cégek is érdeklődtek, de később elállt, sőt, a fejlesztési minisztérium szakértőit, akik Paks 2 bővítésének tervén dolgoztak, a partvonalra állították - tudta meg a Reuters az ügyhöz közel álló forrásokból. Helyettük a miniszterelnök körüli szűk csoport választotta ki a Roszatomot. Oroszország az egyezség részeként ajánlotta fel a hitelt. Kovács Zoltán értelmezésében a projektet nagyon komoly szakértői előkészítés előzte meg. A politikai természetű döntéseket természetesen politikusok hozzák - tette hozzá.

A Reuters az akkori eseményeket felidézve arról ír, hogy még 2013 elején is sínen volt a tender előkészítése. A nagy fordulat 2013 novemberében következett be, amikor Viktor Janukovics ukrán kormányfő az uniós társulási megállapodás helyett Moszkva felé fordult. Ez robbantotta ki az ukrán válságot. Ezzel egyidejűleg Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke december 17-ére hirtelen összehívta a testületet, amely előtt Lázár János bejelentette, hogy a kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a paksi atomerőmű bővítéséről.

Az ügyet ismerő források a Reutersnek azt mondták, hogy még Kovács Pált, a paksi tender előkészítésével akkor megbízott energiaügyi államtitkárt sem értesítették a változásról. Kovács Zoltán szerint a bővítésről szóló megállapodás a parlamenti elfogadása annak széleskörű politikai támogatását mutatta.

Mi van?

A tender megszüntetése az amerikai pályázó Westinghouse szerint "hirtelen" jött, a francia cég, az Areva nem kommentálta az értesülést. Kovács erre reagálva azt közölte a Reutesszel, hogy természetesen, a konkrét feltételekről a megállapodás egy adott időpontban történt, de azt hiba lenne "hirtelennek" nevezni.

A Reuters idézi Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős kormányzati biztost, aki szerint a Roszatom ajánlata azért emelkedett ki a többi közül, mert az oroszok hosszú távú finanszírozást ajánlottak a teljes projektre. A magyar kormány érvelésében pedig rendszeresen azt emelte ki, hogy a már működő paksi erőművet is az oroszok építették.

Hosszú táv nem létezik

Az orosz ajánlat szerint Magyarországnak csak 2026-ban kell elkezdenie törleszteni, amikor az első új reaktor működésbe lép. A törlesztés 21 éven át tart majd, 2026-ig 4 százalék alatt lesz a kamat, majd fokozatosan 4,5-re és 4,8-ra megy fel, végül a törlesztés 14. évében 4,95 százalékra emelkedik. Az egyezség szerint az oroszok állják a beruházás 80 százalékát.

A Reuters szerint Orbán orosz közeledésének ára az ukrán válság mélyülésével egyre nagyobb. Néhány EU tagállamnak és USA-nak ugyanis nagyon nem tetszik a nagy barátság. Sokakat a paksi szerződés átláthatatlansága aggasztja. Illés szerint a paksi ügylet jellemző Orbán pragmatizmusára: rövid távon learatja a politikai sikereket az ellenzékkel szemben, középtávon munkahelyeket teremt, ám hosszú távú megfontolások nincsenek - azok Orbán számára nem léteznek.