Mi is az a Paks 2?

1982 és 1987 között Paks városa mellett elkészült és üzembe állt Magyarország első és azóta egyetlen, négy reaktorral működő atomerőműve, szovjet technológiával és segítséggel. Egy ilyen atomerőművet azonban véges időre szánnak, pontosabban az építésekor még nem is igazán lehetett tudni, meddig működhet gond nélkül, mivel akkor a legelső ilyen létesítmény is csak 30 éves volt. 

Az erőmű azonban vidáman üzemel, a kezdeti 30 éves működési engedélyt egyszer már meg is hosszabbították 20 évvel (reaktoronként eltérő, 2032-37 közti időpontokig), de 15 éve már felmerült, hogy kellene egy másikat építeni, mire a jelenlegi beszünteti működését. Konkrét döntés 2014 januárjában született, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az új atomerőmű orosz megépítéséről szóló megállapodást. Miután a mostani atomerőmű mellett kap helyett, a Paks 2 elnevezést kapta.

Több ország leépíti az atomenergiát, nekünk kell még?

Az atomenergia népszerűségét megtépázta a csernobili, majd a fukusimai baleset, utóbbi után döntött úgy például Németország, hogy bezárja atomerőműveit. Ugyanakkor a világon sok ilyen erőmű működik, jóval modernebbek és biztonságosabbak, mint a csernobili volt, és ugyan egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások, sok ország úgy gondolja, hogy egyelőre a stabil áramellátáshoz szükségesek. Az atomenergia szerepe így az utóbbi évtizedben állandó vita tárgyát képezi.

A jelenlegi paksi atomerőmű az itthon megtermelt áram 45, az importtal együtt számított teljes áram fogyasztás harmadát biztosítja, így szerepe döntő. A tavalyi, most már talán lecsengőben lévő energiaválság megmutatta, hogy nem jó túlzottan a gázra támaszkodni. A megújulók közül a nap-, és szélenergia időjárásfüggő, és az elektromos energia tárolása még nem megoldott olyan mértékben, hogy teljesen át lehetne állni rájuk, ami persze változhat akár 10-20 éven belül is, de addig is biztosítani kell a stabil áramellátást. Ráadásul az atomerőmű olcsón termeli az áramot, igaz, a beruházási költség jelentős.

Mibe kerül a beruházás, és ki fizeti a számlát?

A szerződést 2014-ben úgy kötötték, hogy a beruházás 80 százalékának fedezésére Oroszország 10 milliárd euró hitelt nyújt, a fennmaradó összeget a magyar költségvetés állja. Hogy a hitel visszafizetése a megtermelt áram árából történne, vagy a költségvetésre maradna, még nem tisztázott.

Ha 2014-ben döntöttek a beruházásról, miért nincs még kész 9 évvel később?

Az atomerőművekre rendkívül szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, épp azért, hogy a korábban említett balesetek ne forduljanak elő, ha pedig mégis történik valamilyen előre nem látható esemény, ne szabadulhasson ki a nukleáris fűtőanyag és így ne okozhasson sugárzást az erőművön kívül. Így számtalan engedélyre van szükség, EU tagállamok esetében uniós vizsgálat is lehetséges, ahogy ebben az esetben is volt ilyen. 

Hogy más ok van-e ilyenkor a háttérben, netán a különféle belföldi és nemzetközi hatóságok, az építtető és a projektben részt vevő más szereplők együttműködése, esetleg nézeteltérései hogyan befolyásolhatják a folyamatot,

azt nem tudhatjuk.

Hol tartunk most? Épülhet már az atomerőmű?

Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az engedélyt, így a munkák megkezdődtek: az egyik reaktor épülete helyén lehet egyelőre 5 méter mélyre leásni, de ennél sokkal mélyebben lesz az épület alapja, a következő lépésekhez viszont további engedélyek kellenek. Hogy ezek milyen ütemben lesznek meg, és utána hogy haladhat ténylegesen az építkezés, arról ugyancsak lehetetlen biztosat mondani.

Az is lehet, hogy sosem készül el a beruházás?

Az eddig eltelt 9 év alapján sok minden lehetséges, Finnországban volt rá példa, hogy hasonló hosszas huzavona után visszavonták az engedélyt és lemondtak a beruházásról. Ott azonban szerepet játszhatott, hogy

Pakshoz hasonlóan orosz technológiával készült volna a létesítmény, de a mostani háború miatt már semmiképp nem akartak Oroszországgal közös beruházást.

A jelenlegi helyzetben Magyarország nem tudja nélkülözni az atomenergiát, viszont ha Paks 1, azaz a jelenlegi erőmű engedélyét újra meghosszabbítják akár az 50-es évek közepéig, már sokkal kevésbé sürgető az új beruházás. A kettő együtt persze a közös működési időben gigantikus mennyiségű áramot adna (az új erőmű kapacitása 20 százalékkal meghaladja a régiét), nem csak, hogy megszűnne az áramimportunk, de még exportra is jutna.

Nem kockázatos, ha egy háborúban álló ország a partner a projektben?

Ha a háború elhúzódik, esetleg eldurvul és Oroszországot is komolyan károk érik, elvileg előfordulhat, hogy a nehézségeket okozhat a teljesítés. Értelemszerűen az Oroszország elleni szankciók is bonyodalmat okozhatnak, ha egy európai beszállító vissza akar lépni amiatt, hogy esetleg Oroszország más célra is felhasználhatja a kapott technológiát. Most ez a konkrét eset elő is állt a Siemens által szállítandó irányítási rendszerrel.

A projekt persze egyelőre elég lassan halad, ami abból a szempontból előny lehet, hogy a háború jó esetben véget ér, mielőtt még eurómilliárdokat kellene a beruházásba fektetni. Mindenesetre sok a bizonytalanság, nehéz eldönteni, hogy a jelenleg a következő évtized elejére tervezett üzemkezdet mennyire reális.