„Ha megnézzük az energiastratégiában lévő számokat és azt, hogy a hazai iparban és a villamosenergia-iparban milyen fejlődés látható, akkor az elemzéseinkből kitűnik, hogy nem elegendő a Magyarországon rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás” – válaszolt a Világgazdaságnak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője a Paks III.-ként emlegetett atomerőmű létjogosultságáról. A portál kiemeli: csak a technológiára utaló fantázianévről van szó, de, ha lesz belőle valami, semmiképpen nem Pakson.
Aszódi Attila szerint a fordulópontot az adta, hogy nem lehet megbízni a földgáz rendelkezésre állásában. Ára nagyon nagy magasságokat járt be, ha pedig majd a cseppfolyós földgáz ára lesz a piacon a meghatározó, akkor a gáz ára jelentősen magasabb szinten stabilizálódik.
Ez viszont – mutatott rá – átalakítja minden energetikai beruházás megtérülési mutatóit, hiszen a villamosenergia-piacon a földgázbázison termelt áram ára a meghatározó.
A tanszékvezető a gázzal szemben a nukleáris fűtőelem rendelkezésre állásában nem lát problémát, mert a fűtőelem tárolható, míg gázból a nagy hazai tárolókapacitások ellenére is folyamatos behozatalra szorulunk – írja a vg.hu A portál hozzáteszi: szerinte látszik, hogy már a Paks II.-nél is kapacitásproblémák vannak, egy újabb létesítménynek semmiképpen nem lenne szabad orosz bázison épülnie, inkább egy új technológiát kellene behozni. Ez egy eltérő telephelyen egyáltalán nem lenne probléma, főleg, ha maradunk a most is használt nyomottvizes technológiánál.