Reálisan 2075-ig működhetnek majd az új paksi blokkok: ki tud így politikai döntéseket hozni, lehet, hogy többségünk már nem is él akkor - mondta Perger András Energiaklub programvezetője a klub szakmai rendezvényén. Az Energiaklub programvezetője szerint Paks több évtizedes beruházást jelent, miközben az energiapiaci folyamatokat nehéz megjósolni akár tíz évre is. Ugyanakkor egy atomerőműnek nincs piaci ára, annyiba kerül, amennyiért végül felépítik - sőt, az Energiaklub becslései szerint a beruházás költségei meg fogják haladni a jelenlegi számokat is. A előrejelzések készítését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ a tervezett bővítés részleteiről. Látszólag senkit nem érdekel 3000 milliárd forint sorsa, miközben néhány milliárdos tételekről vérre menő viták folynak a parlamentben.

Perger szerint nem világos, ki és mikor hoz végső döntést a bővítésről, és egyáltalán nem tisztázott a finanszírozás kérdése sem, honnan lesz Magyarországnak 3000 milliárd forintja. 2009-ben parlamenti határozattal megkezdődhettek Paks II előkészületi munkálatai. Az Energiaklub az eltelt idő alatt számos adatigénylési pert nyert meg, alktománybírósági beadványt írt és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához, Fülöp Sándorhoz fordult jogorvoslatért. Az atomerőmű építése nem pusztán műszaki kérdés. Nem lehet ráhagyni a politikusokra, a "szakemberekre": igazi politikai, közéleti témáról van szó - mondta Perger.

Az Energiaklub által tartott vitán felszólalt Martin Bursik, volt cseh környezetvédelmi miniszter, a Cseh Megújuló Energia Kamara elnöke, előadásában kiemelte a kelet-közép-európai régió sajátosságát: ahogy Csehországban, úgy Magyarországon sincs társadalmi vita az atomenergiáról, emellett a posztszocialista országok nukleáris energia felé irányuló, az európai átlagnál pozitívabb attitűdjét jellemzően meghatározza a több évtizednyi orosz befolyás. Bursik megemlítette a jelenleg is folyamatban lévő európai nukleáris beruházásokat, hangsúlyozva a műfaj gazdasági és pénzügyi kockázatait és kiszámíthatatlanságát. Bursik szerint minél több megújuló energiaforrást vonunk be a villamosenergia termelésbe, költségarányosan annál alacsonyabb termelési költségekkel számolhatunk.

Deák András, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, Oroszország szakértő, az orosz nukleáris vállalat, a Roszatom lehetséges beruházásnak következményeit értékelte. Számos piaci és anyagi kockázat mellett kiemelte a tárgyalási stratégiák fontosságát: Kérdés, hogy Magyarország képes lesz-e helytállni az erős orosz alkupozícióval szemben és a politikai döntéshozók következetesek tudnak-e maradni a következő évtizedekben. Már a vonzó tender kiírása is kihívás lehet, kínos lenne, ha az oroszokon kívül nem jelentkezne más beruházó. Deák hangsúlyozta, hogy az ördög a részletekben van, Magyarország a menedzsmenten (kivitelezés,engedélyeztetés, csúszások következménye stb.) bukhat sokat, ráadásul az oroszok sokkal tapasztaltabbak nukleáris projektek kihelyezésében, mint mi a megvalósításban.