Már több mint kilencszáz engedély birtokában van Paks II., amely a kritikákkal ellentétben a szakértők szerint földrengésbiztos – nyilatkozta az Indexnek a projekttársaság. Mint írják, a magyar kormány határozott álláspontja, hogy a nukleáris energia fenntartható, olcsó, környezetkímélő és hatékony módja az energia-előállításnak, amely az ingadozó nemzetközi energiapiaci környezetben is biztonságot ad.
Cél, hogy a két új paksi blokk a 2030-as évek elején a vonatkozó nukleáris biztonsági előírások maximális betartása mellett megkezdhesse kereskedelmi működését.
A beruházás jelenleg több mint 900 engedéllyel rendelkezik, köztük olyan kulcsfontosságúval, mint a létesítési engedély – közölte a portál érdeklődésére a projektcég.
Ezzel párhuzamosan a területen is megkezdődött a munka: az ötös blokknál öt méterig megtörtént a talajkiemelés, eddig csaknem egymillió köbméter föld kitermelésére került sor. A következő feladat a további – bizonyos pontokon egészen 23 méterig történő – talajkiemelés engedélyeztetése és elvégzése lesz, illetve a hatos blokk alatti talaj kitermelése. Mindemellett a résfalteszt eredményeinek függvényében készülnek a résfalazás kiviteli tervei és ezzel párhuzamosan zajlik a talajszilárdítás előkészítése is.
A tervek szerint a két új blokk évente várhatóan 19 millió megawattórát termel majd. A Paks II. projektnek köszönhetően éves szinten 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása válik elkerülhetővé, illetve 4 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt kell majd országba importálni – olvasható a cikkben.
Február elején írtuk meg, hogy a Roszatom vezérigazgatója szerint jövőre kezdődhet Paks II. megépítése: Alekszej Lihacsov az építkezés kezdés időpontját firtató kérdésre akkor annyit mondott, jövőre várható az „első beton öntése”.
Pár napja pedig a Siemens tett ígéretet arra, hogy a Paksi Atomerőművet érintő német engedélyek késlekedése ellenére továbbra is elkötelezett a szerződésben foglalt vezérlő rendszerek leszállítását illetően.
Paks II. mellett egy harmadik atomerőmű?
A nukleáris fűtőelem rendelkezésre állásában nem lát problémát Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője, mert a fűtőelem tárolható, míg gázból a nagy hazai tárolókapacitások ellenére is folyamatos behozatalra szorulunk.