Palkovics László másodjára is hiába adta be a lemondását egyelőre

A mostanra Technológiai és Ipari Minisztériumra keresztelt Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjeként Palkovics László egyszer már beadta a lemondását 2021 januárjában. Akkor a miniszterelnök számos fontos területet elvett az addig egyik legmegbízhatóbbnak tartott emberétől, aki vállalta a nyilvános szerepléseket a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyében is, amely végül a Soros György által finanszírozott intézmény távozásához vezetett. Ugyanígy vízióktól vezérelve végigvitte a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását, amely a kutatóintézeti intézményrendszer teljes kiszervezéséhez vezetett.

Palkovics saját állítása szerint azt akarta, hogy bevételt, hasznot termeljenek az állami pénzen folyó kutatások. A tudományos élet más szereplői viszont arra gyanakodtak, hogy így a multinacionális cégeket akarta jobban bevonni a k+f programokba, amelyek a 2021-2027-es uniós költségvetés fókuszában lettek volna, ha nem jön a koronavírus-járvány 2020 elején, amely aztán a megújuló energiák felé tolta az EU célterületeit. 

Palkovics az üzleti életből jött, a Knorr-Bremse német ipari cégnél dolgozott kutatási igazgatóként a politikai pályája előtt. Azt így pontosan tudta, hogy mit is jelent a jövedelmező k+f-tevékenység, ami több a Napi.hu-nak nyilatkozó forrás szerint is megihlette. Viszont más szemlélettel is vett részt a politikai életben, mint a legtöbb minisztertársa, vagy az államtitkárok sora. Munkatársai és régi ismerői szerint mindig új megközelítéseket próbált ki, felvállalta ugyan a politikai vitákat, ha ezt kérték tőle, de soha nem a politikai kommunikációnak rendelte alá cselekedeteit.

Tavaly januárban a legnagyobb hatalmú miniszternek számító Palkovicstól rengeteget területet szervezett ki Orbán Viktor, a miniszter pedig akkor nem érzett más utat, lemondott. Orbán Viktor viszont akkor meg tudta győzni, hogy maradjon. A választások után aztán elveszítette Palkovics azt a területet, amelyre egyre inkább koncentrálni akart: az energetikát.

Tudta, hogy fejlődnie kell az energiapolitikának

Palkovics az ukrán-orosz háború kezdete után, amikor kiderült számára is, hogy az energiastratégiát, amit összeállítottak az utóbbi években, teljesen újra kell húzni, egy közeli munkatársa szerint „elég gyorsan eljutott odáig, hogy ha eredmény kell, akkor bizonyos kérdésekben mást kell válaszként megadni, mint korábban”. Ennek az egyik leglátványosabb tétele, hogy míg korábban a miniszter tagadta a magyarországi szélenergia bővítésének szükségességét, néhány hónapja formális és informális úton is a széllel szakmai alapon foglalkozó civilekkel és tudományos szakmabeliekkel is találkozott. Ő is, a stábja több tagja is.

Az egyik ilyen találkozón – ahol egyébként Palkovics nem volt jelen – a minisztériumi tisztviselő elárulta, hogy úgy kell megpróbálniuk a szelet visszacsempészniük a magyar energiamixbe, hogy arról a szaktárcán kívüli, az energetikában megmondónak számító politikusok és potentátok minél később szerezzenek tudomást, abban bízva, hogy így hátha át tudják verni a kezdeményezést.

Az, hogy Palkovics először a törökországi harci drónok beszerzését fókuszba tevő tárgyalásai után beszélt  Isztambulból a magyar sajtónak arról, hogy a szelet vissza kellene hozni az energiamixbe, nem aratott nagy sikert a kormányban. Volt még egy próbálkozása, de legutóbb már csak a geotermikus energia becsatornázásáról beszélt, amikor a zöldenergia térnyerését vizionálta 2035-re.

A napelemes csatlakozási stop azt jelenti, hogy Palkovicsnál a primer energetikából gyakorlatilag semmi nem maradt, a gáz és Paks II. Szijjártó Péter külügyminiszterhez került, a szénenergia a Miniszterelnökség alá tartozó MVM-nél kötött ki. Ráadásul az állami energiás cégnél már régi emberei sem maradtak pozícióba. 

Az új energiaminisztérium már sok volt

Viszont forrásaink szerint nemcsak ezek miatt látott fantáziát a megújulókra támaszkodó új rendszerek esetében, hanem mert már az említett uniós támogatási politika is ezekre koncentrált. Ráadásul tervek már voltak erre a magyar klímastratégiában is, amelyet az Európai Bizottság elfogadott.

Nem is meglepő, hogy sajtóértésülések szerint – amelyeket a Napi.hu-nak is megerősítettek – a mai lemondása hátterében az áll, hogy a miniszterelnök elfogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatát, amelyben egy külön energetikai minisztérium felállítását indítványozta. Ezzel lényegében teljesen kikerült az energetika Palkovics hatásköréből. 

Az bizonytalan volt, hogy az Orbán Viktor által megkövetelt nem közvetlen energiás feladatokból mi marad nála, de papíron a legkomolyabb problémákkal kellett volna foglalkoznia: a Mátrai Erőművet négyblokkos folyamatos működésre kellett volna átállítania, ezen túl az üzemet kiszolgáló hazai lignitbányászat fejlesztésével, vagy esetlegesen Paks I. üzemidő-hosszabbításával lett volna dolga. Forrásaink szerint a mindig saját terveket szövögető Palkovics László így érezte, hogy elfogyott a mozgástere. Másodjára pedig már nem kért a területek elvételéből, így 2022. november 9-én újra beadta lemondását.

Azonban ahogy januárban, úgy most sem fogadta még azt el Orbán Viktor: a miniszterelnök épp Üzbegisztánba utazott, a gyors párbeszéd pedig nem egy elbocsátó szép üzenettel végződött. Palkovics László lemondása kapcsán a Miniszterelnökség csak egymondatos tájékoztatást adott ki szerdán.

Ugyanakkor állítólag az Ipari és Technológiai Minisztériumban már több vezetőnek is elmondta: most elhagyja a fedélzetet.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) ezzel egybevágó értesülése szerint Palkovics László megbízatása 2022. november 13. vasárnap éjfélkor szűnik meg.