A távhűtési szolgáltatás első magyarországi tapasztalatai nem nevezhetőek éppen bátorítónak, annak ellenére, hogy az egyedi klímákhoz viszonyítva átlagosan akár tízszer kisebb fosszilis energiahordozó-felhasználás mellett érhető el a kívánt eredmény. A távhűtéssel növekvő energiahatékonyság mellett a károsanyag-kibocsátás jelentősen csökken, a teljes épületekre kiterjedő klimatizálás környezetbarát megvalósítása mellett ráadásul a központosított rendszernek köszönhetően nincs szükség az épület és a város képét romboló, kívül rögzített "klímadobozokra" sem.
Nem gazdaságos
A Főtáv, illetve leánycége, a Csepeli Hőszolgáltató Kft. (CSHSZ) 2010-ben a Rákóczi Liget lakóparkban indított távhűtési projektet, több mint 300 millió forintos beruházással. Bár a lakópark megépülése óta minden nyáron volt igény a hűtésszolgáltatás igénybevételére, ezt azonban a CSHSZ nem az úgynevezett abszorpciós hűtőgéppel állította elő, mivel a hűtési igény elmaradt a tervezett volumentől, így a berendezés nem volt gazdaságosan üzemeltethető - reagált megkeresésünkre a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK). (A szolgáltató ehelyett jelenleg központi elektromos klímával oldja meg a hűtést, amely közel harmadával alacsonyabb költségszint mellett üzemel az egyedi készülékes megoldáshoz képest.)
A nem túl sikeres debütálást két tényező magyarázza. Egyrészt, a hűtőberendezés méretezésénél egy teljes kihasználtságú lakott, használt épületet vettek figyelembe a tervezők. A lakópark lakásainak és üzlethelyiségeinek jelentős része viszont ma is eladatlan. Vélelmezhető továbbá a BVK szerint, hogy az épület tervezője által megadott hűtési igény nem vette figyelembe azt, hogy a családok sokszor anyagi okok miatt nem rendelik meg az egyébként prémium szolgáltatásnak minősülő hűtést (egységnyi hűtési díj a hődíjnak csaknem kétszeresére rúg - igaz, csak időszakosan kell fizetni, és mindössze egy alapdíjat kell fizetni). Továbbá a hűtőgép vásárlásakor a kedvező fajlagos ár miatt - még a létesítés előtt - az a döntés született, hogy a piacon beszerezhető, a javasoltnál nagyobb kapacitású gép kerüljön beépítésre.
A társaság a 2011-es évet 3,769 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta, de az év végén közel 50 millió forint mértékű, és azóta is napról napra növekvő kinnlevősége folyamatos finanszírozást igényel, melyet jelenleg az anyavállalat nyújt. A CSHSZ számára gondot okoz, hogy az egyben fizető lakóközösség jelentős tartozást halmozott fel, mivel az eladatlan lakások után senki nem fizet alapdíjat. A BVK információi szerint viszont a felszámolási eljárás során nagyszámú lakás került birtokba adásra, így ez a helyzet változhat. (A felek között a tárgyalások 2011-ben kezdődtek, egy idén januári társasházi közgyűlés áprilisi határidőt szabott az egyezségre.) Az ügyben szerettük volna megismerni az ingatlanfejlesztő álláspontját is, azonban cikkünk megjelenésééig nem reagáltak megkeresésünkre.
Másrészt, az egyedi esettől függetlenül, gazdaságos akkor lehetne a távhővel működő hűtőberendezések üzemeltetése, ha nyáron lényegesen olcsóbb hőt tudna a szolgáltató felhasználni. A Főtáv intézményi fogyasztók részéről is tapasztal érdeklődést a távhűtési szolgáltatás iránt, de a jelenlegi magas hőárak mellett üzletkötésre nem kerülhet sor. Ahhoz ugyanis, hogy a gazdaságosan lehessen távhő hajtású hűtőgépeket létesíteni, a beruházási költségeket is figyelembe véve alacsony, a jelenlegi hőárak tizedét kitevő - akár nyári időszaki - hőárra lenne szükség. Ezt a szabályozáson keresztül lehetne elérni, ahogyan azt nem mellesleg az Európai Unió direktívája is - egyelőre még csak - ajánlja a tagállamoknak, tekintettel a kapcsolt hő- és villamos energia termelés magas hatékonyságára.
Jönnek az új szabályok?
Az EU a saját maga által kitűzött energiahatékonyság-növelési cél elérésében tapasztalható általános elmaradásra hivatkozva tolta előtérbe a távfűtést és távhűtést, miután értékelése szerint a megújuló energiaforrások terjedése önmagában nem hozza a korábban tervezett hatékonyságjavulást. Vélhetően a kedvezőbb feltételek miatt a távhűtés terjedése Nyugat-Európában már elkezdődött, ahol különféle szabályozási modellek támogatják a kapcsolt termelést. Az Európai Unióban alkalmazott támogatási megoldás azon alapszik, hogy a téli és a nyári hőigény jelentősen eltér, míg ugyanez a villamosenergia-igényre nem mondható el, részben éppen az elektromos hűtőberendezések miatt.
Bár elsősorban a megújuló energiahordozók támogatását szolgálhatja, nincs kizárva, hogy a kát-ot felváltani hivatott metár rendszer is tartalmazhat majd a kapcsolt termelésre nézve kedvező elemet is, mivel egy, a neve elhallgatását kérő iparági szakember szerint a kormány, illetve a szaktárca (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, NFM) együttműködő a kérdésben, azonban az új dotációról egyelőre nem publikusak részletek. (A legutóbbi információk szerint 2013 elején lépne életbe a kötelező átvételi (kát) rendszert felváltó megújuló támogatási rendszer, a metár.)