Húsz évvel ezelőtt a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolába járó diákok 20-25 százaléka volt hátrányos helyzetű, ami a 2000-es évek elejére megháromszorozódott - tájékoztatta a Napi.hu-t Kovácsné dr. Nagy Emese igazgató. Mint mondta, ezek a gyerekek olyan családokból jöttek, ahol a tanulás nem minden esetben jelentett értéket, így szükség volt arra, hogy különböző módszerekkel színesebbé tegyék a tananyag átadását, hogy elérjék, hogy a diákok motiváltakká váljanak az ismeretelsajátítás felé.

A sikertörténet végül 2001-ben kezdődött, amikor több magyar pedagógus, köztük a hejőkeresztúri iskola összes tanára részt vett a Stanford Egyetem Complex Instruction tanítási módszerét bemutató tréningen. Ez a program eredetileg egyébként a spanyol anyanyelvű diákokra koncentrált, őket tanította tanórán kívül angol nyelvre, ám a módszer megtetszett a magyar iskolának, így jelentős kiegészítésekkel adaptálták a modellt.

Mindenki részt vesz

Az új tanrendben - minden tantárgy esetében - a tanítási órák egyötödén változtattunk, úgy éreztük ez az az arány, ami minden gyereknek megfelel, a többi órát ugyanúgy hagyományos módszerekkel oktatjuk - mondta Kovácsné Nagy Emese. Az órák 20 százalékában nem hagyományos csoportmunkát végeznek, hanem annak egy, a tudásban heterogén tanulói csoport kezelésére alkalmas változatát. Az előbbivel az a gond a szakember szerint, hogy ezekben az esetekben a tanulóknak adott csoportfeladatok zárt végűek, egy jó megoldásuk van, így ha van az egyik csapatban egy kifejezetten jó képességű gyerek, akkor az pillanatok alatt megoldja az adott feladatot, így egy esetlegesen gyengébb kvalitású diák inkább hozzá sem kezd a feladathoz, mondván, a másik úgyis jobban megoldja azt.

Ezzel szemben a hejőkeresztúri modellnél alapelvárás, hogy minden diákot bevonjanak a feladatok megoldásába. Egy példával élve: a normál oktatási rendben egy matematika órai feladat úgy nézne ki, hogy a csoportnak megadjuk, hogy például egy vásárlásánál mire mennyit költöttünk, majd számolják ki a csoportok, hogy mire hány százaléknyi összeget fordítottunk. Ezzel szemben az új modellben a diákok dönthetik el, hogy mire költik a pénz, így megkapják azt a szabadságot, hogy közösen döntsenek arról, mit akarnak vásárolni, erre mennyit akarnak költeni. Bár a csoportban résztvevő gyerekek nagyon különböző családi háttérrel érkeznek hozzánk, ahogy maguk a képességeik is mások, mégis az ilyen típusú feladatokhoz mindenki hozzá tud járulni, van aki grafikont készít, van aki táblázatot, de maga az ötletelés a lényeg - fogalmazott az iskolaigazgató, aki elmondta azt is, hogy ezután jönnek az egyéni feladatok, amihez muszáj a csoport munkájában részt venni, azaz a közösen elért eredményeket felhasználni, így pedig a sikerélmény is több, ami rendkívül fontos egy diák életében. A gyerekek ezáltal egymástól is tanulnak és sokkal könnyebben látják be, hogy jó tanulni - mondta Kovácsné Nagy Emese, aki szerint a fő kérdés az, hogy mennyire tudnak egy problémát, egy feladatot úgy megközelíteni, hogy annak megoldása során az összes diák maximális teljesítményt nyújtson. Ide kapcsolódik, hogy az oktatás során kizárták a versengést a tanulócsoportok között, mondván, ha nem így lenne, akkor egy gyengébb képességű diákot állandó hátrányos megkülönböztetés érne, hiszen a többiek úgy látnák, hogy kár, hogy éppen a mi csapatunkba került.

Mindez önmagában azonban nem lenne elég, azért a szakember szerint ugyancsak komoly szerepe van az eddigi eredményeikben a státuszkezelő módszerüknek, melynek köszönhetően a gyerek a tanárral azonos státuszból tud beszélgetni. Ez nem haverságot jelent, hanem azt, hogyha van saját véleménye az adott témáról, akkor azt bátran elmondhatja, és a pedagógus egyenlő partnernek tekinti őt a kommunikációban - fűzte hozzá az iskolavezető.

Mások is felfigyeltek az eredményekre

Amikor elkezdtünk a programot, akkor a hátrányos helyzetű gyermekek szókincse 1000-1200 szóból állt, mára ha valaki ellátogat hozzánk azt látja, hogy a gyerek jól tudnak kommunikálni, beszélni - mondta Kovácsné Nagy Emese. A programnak más előnyei is voltak: egyrészt megszűntek a hiányzások, másrészt jelentősen javultak a tanulmányi eredmények - diákjai immár nemzetközi versenyeken képviselik Magyarországot -, hiszen mára már kereken 100 százalékos a továbbtanulási arány. Ugyanakkor nem ezt tartja a legfontosabb eredménynek az igazgató - mondván "ma az iskolák lasszóval fogják a gyerekeket" -, hanem hogy amíg 10-13 éve még a diákok 20-30 százaléka tanult tovább érettségit adó iskolában, addig mára ez az arány 70 százalékra kúszott fel, miközben a hasonló összetételű iskolákban ez általában 40-50 százalék.

De nemcsak a gyerekek változtak, hanem a tanárok is: nemcsak a módszereikben, hanem gondolkodásmódjukban is, márpedig Kovácsné állítja: a tanáré a kulcsszerep, nem a diáké. Amennyiben ugyanis az olyan módszereket alkalmaz, ami élvezet a gyerek számára, akkor az törvényszerűen elégedett lesz és szívesen tanul majd.

Pár millió kell csak iskolánként

Ugyanakkor éppen ez az oka annak is, hogy viszonylag lassan tud csak terjedni a módszer, melyet jelenleg a hejőkeresztúrin kívül 10 másik iskolában vezettek be és 11 oktatási intézmény van várólistán. A módszert ugyanis csak akkor lehet hatékonyan bevezetni egy iskolában, ha az egész pedagógusi kar egy emberként áll mögé, ekkor lehet elérni, hogy fél éven belül jelentősen javuljon a diákok magatartása, 3-4 év alatt pedig a kompetenciamérési eredményük - véli a szakember, aki szerint manapság nem így van: a tanárok egyharmada kifejezetten változtatna az addigi módszereken, egyharmada azt mondja, majd meglátjuk lesz-e eredménye, míg a maradék egyharmad inkább tiltakozik.

Azoknak, akik át szeretnék venni a programot, először egy 60 órás akkreditált képzésen kell részt venniük a Miskolci Egyetem által szervezett tanfolyamon, ám ezután jönnek a valódi feladatok, amikor többek közt egy éven át jártasságot kell szerezniük a program elveinek megfelelő óravázlat készítésében - eddig 7800 ilyet javítottak ki a hejőkeresztúriak -, de a módszert bevezető iskola tanárai is ellátogatnak az intézménybe havi egyszer, tanítási órákat hospitálnak, ezzel segítve az újak munkáját. A nehézséget az jelenti, hogy ha a mi pedagógusunk megy el oktatni, akkor őt helyettesíteni kell, ráadásul a pedagógusok képzését nem lehet iskolaidőben végezni, így ezt sem könnyű összeszervezni - adott képet a program terjedésének nehézségeiről Kovácsné Nagy Emese, aki szerint ezzel a módszerrel évente 3-4 iskolát tudnak kiképezni, így jelenleg annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy hogyan lehetne külön tanároktatókat, trénereket képezni az egyetemen. Amíg ez nem valósul meg, addig optimista esetben 10 év múlva a 3 ezerből csupán mintegy 40-50 iskola tudná alkalmazni az új módszert az igazgató szerint. Ennek bevezetése - öt éves időtartamra - elvileg iskolánként 3-4 millió forint, ami összevetve azzal, hogy csak jövőre több tízmilliárd forintot költ az állam stadionépítésre, bagatell összeg.