Bár szakmai szervezetek szerint még sok sebből vérzik az egészségügy átalakításának törvényjavaslata, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtotta az első salátatörvényt.
Bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt ígérte, amiben nincs egyetértés azt nem terjesztik a parlament elé, éjjel mégis benyújtották a törvényjavaslatot. A Magyar Orvosi Kamara, mint ahogyan azt megírtuk azt jelezte, nem támogatja a javaslatot.
Átalakítják az alapellátást és az ügyeleti rendszert is
A részletes indoklás szerint többek között az egészségügyi szakellátás azon ápolási ágyai átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, amelyeken az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók tartós ápolást-gondozást végeznek.
A fekvőbeteg-szakellátás differenciálása érdekében meghatározzák a városi kórház és a vármegyei kórház fogalmát azzal, hogy a különböző területi szinten működő kórházak szakmai összetételét és feladatait miniszteri rendelet határozza meg.
Átalakítják az alapellátást. Ha a egy praxisba hat hónapon át nem találnak orvost, akkor a rendelkezés lehetőséget biztosít a praxiskezelő számára, hogy a praxiskezelő által választott háziorvos lássa el a továbbiakban az adott körzet lakosait. Új praxiskörzetek kialakítása a jövőben az önkormányzat helyett a praxiskezelő feladata lesz.
Átszervezik az ügyeleti ellátást 2023. július 1-jétől. A háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása – Budapest kivételével – az állami mentőszolgálat feladata lesz. A fogorvosi ügyelet és Budapesten a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása továbbra is önkormányzati feladat marad.
Állami kézbe kerül a védőnői ellátás. A védőnői ellátás a települési önkormányzatoktól az egységes szakmai színvonalú ellátás érdekében az állam feladatába kerül át, szintén 2023. július 1-jétől.
Belekerült a javaslat csomagba, hogy a minél jobb minőségű egészségügyi ellátás érdekében az egészségügyi szolgáltató esetlegesen – 2023. július 1-jétől – 20 százalékkal csökkentheti azegészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. De lehetővé teszik azt is, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal a minősítés eredményétől függően megemeljék.