Bár a magyar felnőtt lakosság fele nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, de a definíció tisztázását követően a válaszadók háromnegyede már meg tudta jelölni az általa ismert kategóriába tartozó bevételi formákat. A legtöbben (67 százalék) a lakásbérbeadást adták meg válaszul, mint legismertebb passzív jövedelemforrást, ezt követően a pénzügyi befektetések, és a tőzsde, a saját internetes vállalkozás és az MLM került be az öt legismertebb, passzív bevételt generáló lehetőség közé. 

A Profession.hu. egyébként egy korábbi 2017-es reprezentatív kutatását ismételte meg, ami a passzív jövedelem elterjedtségéről és a tevékenység végzése mögött meghúzódó motivációkról végzett.

Az állásportál szerint a saját szellemi tulajdon, a kriptovaluta és a cégbefektetés utáni osztalék vagy jutalom lehetőségét minden harmadik válaszadó jelölte meg, míg a szoftverek/applikációk készítése után járó jövedelmet minden negyedik, a saját offline és online vállalkozásból származót pedig csak minden ötödik válaszadó jelölte meg ismerősként.

Még a passzív jövedelmi forrásokat ismerők körében is ritka, hogy élnek ezzel a megoldással – körükben mindössze 25 százalékuk profitál saját passzív jövedelméből.

A pénzügyi befektetés visz mindent

A teljes online elérhető lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel. Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan bérbeadás követ.

A harmadik helyre holtversenyben felzárkózott a kriptovaluta bányászat és kereskedelem és az MLM típusú ügynöki tevékenység (közel 150 ezer fő foglalkozik ezekkel a tevékenységekkel a 18-75 évesek körében). A három legelterjedtebb passzív bevételt generáló tevékenységi forma megegyezik a 2017-ben mért sorrenddel - közölte az állásportál.

Annak ellenére, hogy ennek a fajta plusz bevételnek a megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelmi forrásokkal nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág e célból valamilyen tevékenységbe. A fogalom ismerőinek 78 százaléka nem folytatott a tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat; aki igen, az leginkább OKJ-s képzést vagy ingyenes online kurzust végzett el.

A többség havi tíz órát szán erre

A speciális előképzettség elhanyagolhatósága mellett még a rendszeresen befektetett idő is kedvező: a passzív jövedelmet generáló tevékenységre a válaszadók háromnegyede mindössze alig 10 órát fordít havonta, 16 százalékuk számára pedig 10-20 órányi elfoglaltságot jelent.

Azoknak a felnőtteknek többsége (53 százalék), akik tervezik, hogy belekezdenek egy passzív jövedelmet jelentő akcióba egyelőre csak ötletként gondol erre; további 24 százalékukat már komolyabban foglalkoztatja a kérdés, 23 százalék pedig már megtette az első lépéseket: ebből 9 százalék elkészítette az üzleti tervet, felmérte a piacot, 8 százalék nekilátott a tanulmányainak és 6 százalék eljutott egészen a hivatali ügyintézés fázisáig is.

„Az idei felmérés eredménye alacsonyabb számokat mutat a 2017-es kutatáséhoz képest. Az elmúlt időszak alatt 41 százalékot csökkent azoknak az aránya, akik komolyan tervezik a passzív bevételt jelentő tevékenység elkezdését. A piackutatás és üzleti terv készítésénél tartók csoportja 1 százalékkal, míg a speciális tanulmányokat elkezdőké 6 százalékkal marad el az 5 évvel ez előtti állapothoz képest”– összegezte a két kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A passzív jövedelemre vágyók valamivel több, mint fele egyelőre nem határozta el, hogy mire fogja felhasználni a passzív bevételéből származó összeget, 31 százalék azonban konkrét tervvel rendelkezik: nyugdíj kiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe. Közel negyedük szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását és közel ennyien vannak azok, akik nyaralásra költenék a passzív jövedelemből származó bevételüket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!