Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke politikája folytatását ígérte, ha a választók bizalmat szavaznak a kormányzó Fidesznek az április 6-ai választásokon - számol be az FT a kormányfő szerdán, a kereskedelmi kamarában tartott előadásáról. Orbán, akinek pártja erősen vezet az utolsó pillanatban összeállt baloldali-liberális ellenzékkel szemben a közvélemény-kutatások szerint, röviden úgy foglalta össze programjukat: folytatjuk.

Ezt követően elővezette tízpontos gazdasági ajánlatát, amely szerint egyebek mellett növelni akarják a magyar kézben lévő államadósságot, fel akarják gyorsítani az iparosítást, szélesíteni akarják a magyar tulajdont a bankrendszerben és a mezőgazdaságban és a vállalatok versenyképessége érdekében tovább akarják csökkenteni az energiaköltségeket.

A mérleg serpenyői

Azok, akik nyertek a volt antikommunista lázadó Orbán négyéves kormányzásával - közvetlen üzleti szövetségeseinek egy elitcsoportja és számos középosztálybeli család -, minden bizonnyal üdvözlik Orbán vállalásait. Másoknak, főként a nagy külföldi kézben lévő bankoknak és energiaszolgáltatóknak az a perspektívájuk, hogy továbbra is kaotikusan változó szabályrendszerben kell tevékenykedniük, amelynek alakításába nincs beleszólásuk.

A kormány ugyan javuló makroadatokra mutogathat - köztük a 2013 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 2,7 százalékkal bővülő GDP-re, az alacsony munkanélküliségre és a nullához közelítő inflációra -, a bírálók szerint azonban látszateredményekről van szó. Az utóbbi két mutatót mesterségesen szorították le, ezért fenntarthatatlanok, a növekedés pedig főként a mezőgazdaságot felpörgető kedvező időjárásnak, illetve azoknak a feldolgozóipari cégeknek köszönhető, amelyek még a szocialisták vezette előző kormányok idején hozták beruházásaikat Magyarországra.

Nem mond semmit - jól mondja

Nem talál meglepetést a miniszterelnök vállalásaiban Boros Tamás, a bal-liberális irányzatúnak tartott Policy Solutions kutatóintézet elemzője. Nem hisznek a szolgáltatási szektorban, a termelésre esküsznek - fejtegeti. Az úgynevezett iparosítás és a tulajdoni viszonyok átalakítása - például a föld esetében - valójában gyakorlatilag arról szól, hogy a Fideszhez hűséges cégeket és személyeket segítsenek.

Pesuth Tamás, a kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet gazdasági elemzője nem ért egyet ezzel. Szerinte Orbán a munka- és tudásalapú gazdaság további erősítésére törekszik. A versenyképesség szempontjából nem csak Magyarország, hanem egész Európa érdeke az energiaárak csökkentése. Az iparosítás és az innováció támogatása a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat erősíti.

Van benne ráció, de

A magyar tulajdonban lévő államkötvények arányának növelésében van ráció - mondja Balatoni András, az ING Bank elemzője. Segít elkerülni a finanszírozás hirtelen leállását, ami válságok idején fenyeget, stabilabb - főként, ha a háztartások megtakarításait vonják be -, és olcsóbb, mert az államnak nem kell futnia a külső finanszírozás kockázatát.

Idén a magyar kötvénytulajdon arányát három százalékponttal, 38 százalékra akarják emelni. A negatív oldalon viszont az áll, hogy az átszivattyúzott hazai megtakarítások nagyon hiányozhatnak a gazdaság finanszírozásából, ami szerepet játszhat a hitelkamatok emelkedésében.

A Fidesz-kormány azt ígérte 2010-ben, hogy átalakítja az országot. Elköltötték erre a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosításából befolyt, a GDP 10 százalékának megfelelő összeget, ám az államadósság stagnál. Hová lett ez a pénz? - idézi az FT Bajnai Gordon volt kormányfő költői kérdését, amelyet külföldi újságírók előtt fogalmazott meg. A munkanélküliséget átkeresztelték közmunkára és kihasználják, hogy a magyar statisztikában jelenik meg több százezer külföldön dolgozó magyar vendégmunkás, akik az elmúlt négy évben hagyták el az országot.