Hétfőn jelentette be Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere, ahogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. A miniszter bejelentéséből azonban az is kiderült, hogy a béremelés technikailag ágazati szakmai pótlék bevezetésével valósul meg, amelyre minden pedagógus munkakörben dolgozó jogosult. Az intézkedés csaknem 170 ezer pedagógust érint.
Utóbbival kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megjegyezte: értelmezhetetlen, hogy az intézkedés csaknem 170 ezer pedagógust érint. A szakképzést önmagának kiszakító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többször bejelentette, hogy 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus - ennek továbbra sem látják a fedezetét. A PSZ kalkulációi szerint a valóságban a miniszter által bejelentett 170 ezer fő helyett csak körülbelül 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot.
Kapcsolódó
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is hangot adott felháborodásának a bejelentést követően, úgy vélik, "nyomorúságos, béremelésnek álcázott pótlékkal próbálják kiszúrni az egyre dühösebb ágazati dolgozók szemét". A bejelentést követően kiadott közleményben felhívták a figyelmet, hogy
- egyelőre nem világos, hogy mihez képest kapnának a pedagógusok 10 százalékkal többet;
- illetve, mivel pótlékként aposztrofálják, azt bármikor el is vehetik.
A PDSZ-t ráadásul a múlt heti egyeztetésen, ahol Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárnál tárgyalt a PDSZ küldöttsége, úgy tájékoztatták, hogy ha ez a terv valóra válik, akkor az intézményvezetőknek és a helyetteseiknek közel 100 százalékos pótlékemelést kívánnak juttatni. Ez az "álomfizetés" egyébként a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, és a pótlékkal csak ők érnék el a dipliomások átlagkeresetét. A szakszervezetek szerint így akarja megosztani a kormányzat az elégedetlenkedőket.
Megveszik kilóra az intézményvezetőket?
A PDSZ szerint a kormány szándéka egyértelmű: "az intézményvezetők lekötelezésével próbálja lenyomni a torkunkon a kifizetetlen túlórákat, az elfogadhatatlan fércmunka Nat-ot, az iskolai erőszakra adott impotens válaszokat." A szakszervezet emellett arra is rámutat, hogy a rendelet szerint egy-két kivételezett esetben az "intézmény vezetője a kiemelkedő teljesítményt tovább ösztönözheti, havonta legfeljebb bruttó 101 500 forinttal". A PDSZ szerint ez arra szolgálna, hogy a "megvásárolt" intézményvezetők így kezeljék a nemzeti alaptanterv miatt megváltozott tantárgyi óraszámokból keletkező feszültséget.
A PDSZ azonban ezt elfogadhatatlannak tartja és továbbra is azt követeli, hogy
- béreket a mindenkori és ne a 2014-es minimálbérhez igazítsák;
- a sok éves elmaradt béremelések miatt pedig egy egyszeri, 60 százalékos illetményfejlesztést látnak kizárólag elfogadhatóknak, egységesen, minden oktatási dolgozónak.
A fentiek miatt a szakszervezet kijelentette: fenntartják a sztrájkbizottságot, és továbbra is arra szólítanak fel mindenkit (a partnerszakszervezetet is), hogy támogassa ezt a törekvésüket.
Felháborító
A belengetett bérpótlék-emelést más okból is felháborítónak tartják: az életpályamodell bevezetésekor fél tucat pótlékot, egyéb juttatást olvasztottak be az alapbérbe. Ennek keretében a béremelés körülbelül 30 százalékát így fedezték, arra hivatkozva, hogy ne pótlékot adjanak, hanem tisztességes alapilletményt.
A PDSZ közleményében Káslert is helyreteszi. Kásler szerintük téved. Ma nincs Magyarországon diplomás bérminimum. A pályakezdő, gyakornok tanárok bére azért emelkedett január 1-től 8 százalékkal, mert nem érte el a garantált bérminimumot, az úgynevezett szakmunkás minimálbért.
Erre jön rá majd július 1-től a 10 százalékos pótlék és így emelkedik a bérük 18 százalékkal, amely messze nem elegendő a pedagógushiány elhárítására, a súlyozott emelésre, vagyis arra, hogy különösen a pályakezdők béremelése kapjon nagyobb hangsúlyt - hívja fel a figyelmet a PDSZ.
A szakszervezet továbbá úgy véli, hogy az éves szinten a belengetett 10 százalékos pótlék, figyelembe véve a 2020. évre prognosztizált (a PDSZ szerint 4-5 százalékos) inflációt, körülbelül 0 százalékos reálbér-növekedést jelent ebben az évben.
Mi lesz a sztrájkkal?
A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítők, például a dajkák, óvoda- és iskolatitkárok stb., akiknek áldozatos munkája nélkül semmi nem működhet a köznevelésben - reagált a kormány ajánlatára a PSZ. Mindezek miatt a PSZ még indokoltabbnak tartja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását és emlékezteti a kormányt: még mindig nem jelölte ki a hivatalos tárgyalópartnert, holott a határidő lejárt. (Emlékeztetőül: A PSZ azt követeli, hogy a pedagógusok és a közalkalmazottak bértáblája számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát hetente 22 órában rögzítsék.)
A sztrájkkal kapcsolatban a PDSZ-nek az az álláspontja, hogy a közoktatásra nem vonatkozik a sztrájk alatti elégséges oktatás kötelezettsége. A PDSZ szerint az óvodai nevelés és iskolai oktatás nem olyan, a lakosságot alapvetően érintő tevékenység, mint a sztrájktörvényben példaként felsorolt közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatása.
A PDSZ ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem zárkóztak el olyan megállapodás megkötésétől, amelyet már a tavalyi évben megkötött a tankerületi központokkal és szakképzési centrumokkal. Ennek lényege, hogy ott, ahol nagy az előzetesen mért sztrájkkészség, nem szerveznek felügyeletet. Gyermekfelügyelet csak olyan intézményben legyen, ahol alacsony a sztrájkkészség.
A kormány tárgyalódelegációja ezzel szemben azt szeretné, ha nemcsak, hogy felügyelet, de tanítás is lenne a sztrájk alatt, a tanórák mintegy 90 százalékát megtartanák. Ez a PDSZ számára egyértelműen elfogadhatatlan.
A PSZ arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy mielőtt a szaktárcák ismét azzal vádolnák a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy "politikai érdekeket szolgál", továbbá "feszültséget akar kelteni", a PSZ leszögezi: a feszültség keltésére az elmúlt hetekben kiváló alkalmat adott maga a kormány, amely társadalmi egyeztetés nélkül fogadta el az új Nemzeti alaptantervet, továbbá Kásler Miklós miniszter, amikor aláírta az arra épülő kerettanterveket. Az "ágazati szakmai pótlék" csak olaj a tűzre!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!