Augusztus 4-én pénteken 10 órára egyeztetésre hívta Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár a Szalay utcába a pedagógus szakszervezeteket és a Pedagógus Kart is – mondta a Napi.hu-nak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Akivel szóba került a pedagógus hallgatók “rekordmagas” száma és a státusztörvény végrehajtási rendelete is.

Az idei felsőoktatási felvételi eljárásban az egyetemek pedagógusképzéseire már 400 pont alatt is be lehetett kerülni, korábban jóval magasabb pontszám kellett ehhez – mondta Gosztonyi Gábor. Idén már nem szerepelt a bekerülési feltételek között az emelt szintű érettségi,  nyelvvizsga már a diplomához sem kell, a pedagóguspálya presztízsét tiporták a sárba – sorolta a PSZ alelnöke.

Kép: MTI Fotó, Máthé Zoltán

A Felvi.hu adatai szerint idén 1595-en, tavaly pedig 1622-en jelölték meg első helyen a tanári szakot. Ez azért is fontos, mert Gosztonyi Gábor szerint valójában csak az akar ma pedagógus lenni Magyarországon, aki első helyen jelöli meg a képzést.

Sokan lemorzsolódnak

A „rekordmagas” pedagógusfelvételi adatok is mutatják, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára – mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára. Úgy véli, a státusztörvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje. A Belügyminisztérium adatai szerint idén 18 845-en jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 10 514-en nyertek felvételt, 9674-en tanulhatnak állami ösztöndíjjal. Statisztikai adatok szerint öt évvel ezelőtt is hasonló létszámban jelentkeztek tanárnak, de menet közben a képzés során rengetegen hagyják ott az egyetemeket. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2017-ben általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 9091 hallgatót pedig fel is vettek. A 2022/2023-as tanévben a pedagógusképzést elkezdőknek csak töredéke, 1884 ember kezdett újonnan pedagógusként dolgozni a köznevelésben.

A PSZ alelnöke szerint önmagukban ezek nagyon kecsegtető számok, de a valóság az, hogy tanulmányai befejeztével csak a felvételt nyert hallgatók ötöde kezdi el a pedagóguspályát.

Évente hétezren érik el a nyugdíjkorhatárt

Korántsem lehet megnyugodni, hiszen öt éven belül 22 ezren, évente 6-7 ezer pedagógus, éri el a nyugdíjkorhatárt. Az oktatásban a tanárhiány akkor enyhülhet, vagyis az egyensúly akkor állhat helyre, ha egy-két éven belül 15-20 ezer pedagógus megjelenne a pályán, véli a szakszervezeti alelnök.

Sokan a megalázó feltételek és már nem is az alacsony fizetések miatt lépnek ki a közoktatásból, csak nyáron kétezren mondtak fel – erősítette meg Gosztonyi Gábor.

Úgy fogalmazott:

hagyjuk a pénzt, mert az a legkevesebb.

Hiába példálózik Rétvári Bence a magas felvételi adatokkal, a pedagógusnak készülő diákok februárban jelentkeztek az egyetemekre, a bosszútörvény tervezete pedig márciusban jelent meg, vagyis Gosztonyi Gábor szerint hibás az államtitkár érvelése.

Esküt kell tenni

A Belügyminisztérium honlapjára a napokban került fel a sokat vitatott státusztörvény végrehajtási rendelete, amely 83 oldal.

Teljesen új elem, hogy 2024. május 31-ét követően pedagógus szakképesítést az szerezhet, vagy szakképzettséggel rendelkező pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt tett, erről itt írtunk bővebben.

Gosztonyi Gábor azt mondta: erre még ők sem számítottak. Érthetetlen a szakszervezet számára, hogy kire vagy mire kell felesküdni a tanároknak, és arra sem utal semmi, hogy visszamenőleges lesz-e az eskütételi kötelezettség.

A rendeletben szerepel az is, hogy 40 ezer forintba kerül a címzetes pedagógus I. vagy címzetes pedagógus II. eljárás. De azt nem tartalmazza a rendelet, hogy ezzel jár-e bármilyen plusz javadalmazás a tanárok számára.

A rendelet a korábbinál sokkal kevesebb feltételt szab a munkakörök betöltéséhez.

A tervezet szerint Magyarországon, bárki, bármilyen végzettséggel bármit taníthat, már sok esetben pedagógusi végzettség sem kell az oktatáshoz

– fogalmazott Gosztonyi Gábor.

Példaként említette, hogy gyógypedagógus is lehet, aki óvodapedagógia, tanítói vagy tanári végzettséggel rendelkezik, de a gyógypedagógia egy teljesen speciális szakterület - emelte ki a szakszervezeti alelnök. A rendelet szerint dajka is bárki lehet, ami azt jelenti ezen a területen is óriási a munkaerőhiány.

Azt is furcsállja Gosztonyi Gábor, hogy a hatásvizsgálati lap szerint a rendelet semmilyen hatással nem lesz majd Magyarország versenyképességére, pedig mi az, ami a versenyképességére nagyobb hatást gyakorolhatna, mint az oktatási rendszer átalakítása – tette hozzá a PSZ alelnöke.