Az igazságügyi miniszter javaslatának lényege, hogy ha a bírósági eljárás időtartama meghaladja az ésszerű határidőt, azaz a polgári per 5 évnél, a közigazgatási, illetve a büntetőper pedig 3 évnél tovább tart, akkor - bizonyos kivételekkel - a peres fél, illetve vádlott pénzbeli igényt érvényesíthet vagyoni elégtételként, melynek mértékét kormányrendelet fogja majd meghatározni.

A közigazgatási per időtartamába nem számít bele a bírósági szakaszt megelőző hatósági eljárás, büntetőpernél pedig a vádemelést megelőző - nyomozati, vádemelési - szakasz - ismertette a javaslatot az MTI.

Kapcsolódó

A törvény az érintett számára lehetőséget nyújt, hogy az alapügyben első fokon eljárt bíróság elnökéhez fordulva az igazságügyi miniszternél egyezségkötési eljárást kérelmezzen. Az eljárás résztvevőit szigorú határidők kötik. A miniszter mérlegelés nélkül, a majdani kormányrendelet objektív szempontjai alapján jár el. Amennyiben elutasítja a kérelmet, ez ellen bírósághoz lehet majd fordulni. (Ilyen ügyekben a Debreceni Törvényszék lesz illetékes, kivéve, ha az alapügyben a Debreceni Törvényszék, vagy a Debreceni Ítélőtábla járt el, mert akkor a Kecskeméti Törvényszékhez kerül az ügy.)

A törvényjavaslatban szabályozott, 2019. július 1-jétől élő vagyoni elégtétel mellett továbbra is lesz lehetőség a bíróságokon kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igény érvényesítésére is a perek elhúzódása miatt.

Az előterjesztés indoklása kitér arra, hogy a bírósági eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme olyan feltétlen helytállási kötelezettséget teremt, amely alól nem lehet mentesülni a polgári törvénykönyv kártérítésre irányadó szabályai szerint.

A javaslat részletszabályai rögzítik, hogy a vagyoni elégtétel iránti igény érvényesíthetőségének egyik feltétele az alapeljárást befejező határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása. Nem jár vagyoni elégtétel többek között, ha a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága már az eljárás teljes időtartamára vonatkozóan igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot, továbbá, ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását és ez az ítélet indokolásából kitűnik, vagy ha a vádlott elrejtőzött.

A törvényjavaslat célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának ösztönzése. A strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményének megerősítésével Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését, továbbá ezen jog megsértése esetére biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

Az indoklás kitér arra, hogy a strasbourgi bíróság sokszor elmarasztalta a magyar államot azért, mert a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására. E miatt 1992. novembere és 2018. májusa között összesen több mint 1 milliárd 868 millió forint kártérítést fizetett ki a magyar állam. Az úgynevezett Gazsó kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság felhívta Magyarországot a strukturális hiányosságok orvoslására. A közelmúltban életbe lépett új polgári, közigazgatási és büntető perrendtartási kódexek már rendszerszinten kívánják elejét venni az eljárások elhúzódásának.