Hat komoly kihívással néz szembe a magyarországi bankszektor - magyarázta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője a jegybank Pénzügyi Stabilitási Jelentésének bemutatásáról szóló sajtótájékoztatón. Ezek között vannak az állami és a jegybanki programok, a fintech-cégek megjelenése, a társadalmi elvárások, az alacsony hozamkörnyezet és a konszolidációk.

Átmentek a stresszteszten

A magyarországi bankszektor tőkehelyzete stabil, a stresszteszten a hitelintézetek jól szerepeltek. Egy erőteljes stressz esetén is megfelelő lenne a bankrendszer likviditása. A tőkehelyzet még szélsőséges stressz szcenárióban is megfelelő maradna minden banknál. A nemzetközi környezet számos kihívást okoz, romlik az eurozónában a gazdasági hangulat, ez lassulást jelez előre. A bizonytalanság is nőtt, a kereskedelmi háború és a brexit miatt, ezért a gazdasági előrejelzéseken több elemző is rontott.

A fejlett országok jegybankjai további lazításra kényszerültek, ami Magyarországon is a hosszú kamatok csökkenéséhez vezetett. Az alacsony kamatkörnyezet pedig ronthatja a bankok profitabilitását. Jó hír viszont, hogy a magyar gazdaság megerősödve várja a globális környezet romlását, a sérülékenység sokkal kisebb, mint 2008-ban volt.

Az ingatlanpiac bajaira is jó a szuperkötvény

Az ingatlanpiacon az MNB a fővárosban lát nagyobb kockázatot. Országosan még nincsenek túlértékelve az ingatlanok, de Budapesten már igen. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kedvező hatással van erre, a fővárosi lakásárak lassabban nőttek a megjelenését követően, mivel csökkent a befektetési célú ingatlanvásárlások száma. A bankrendszer kockázatos kitettsége az ingatlanpiacon az MNB szerint nem jelentős. Az ilyen kitettség aránya a szavatolótőkéhez képest folyamatosan csökken, vagyis egy ingatlanpiaci válság most kevésbé viselné meg a bankokat, mint a 2008-as válság után.

A teljes vállalati és a kis- és középvállalati hitelállomány évente 15 százalékos ütemben nő. Ezzel kapcsolatban sem lát nagy kockázatokat a jegybank. Kedvezőbb a hitelportfóliók ágazati szerkezete, mint 2008-ban, amikor az ingatlanpiacra ment ki a legtöbb hitel. Az üzleti ingatlanhitelek feltételein már szigorítanak a bankok, a jelentősen eladósodott vállalatok aránya sem nőtt jelentősen.

A babavárót inkább a legvagyonosabbak vették fel

A háztartási hitelezésben az elmúlt fél évet a babaváró támogatás határozta meg. A 277 milliárd forintnyi szerződést kötött 29 ezer ügyfél, vagyis az átlagos hitelösszeg a maximumoz közelít. A teljes háztartási hitelállomány 13,8 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a lakáscélú hiteleknél 9,4, a személyi hiteleknél 32,2 százalékos növekedést vártak.

A legtöbb hitelt a legvagyonosabb adósok veszik fel. A felső 20 százalék vette fel a lakáshitelek 66 és a babaváró támogatás 55 százalékát. A babavárósok csaknem felének nincs más hitele, 40 százalékuknak van a babaváró mellett jelzáloghitele is. Az igénylők 7 százaléka vette fel személyi hitel mellé a támogatott hitelt, 6 százalék rendelkezik a babaváró mellett lakás- és személyi hitellel is.

Most kell fixesíteni

Dancsik örvendetesnek nevezte, hogy az új jelzáloghitelek 98 százaléka már fix kamatozású, a legtöbb új hitel tízéves kamatperiódusú. Most olcsóbban lehet fix kamatozású hitelt felvenni, mint a válság előtt változó kamatozásút, Dancsik ezért azt javasolta az adósoknak, hogy térjenek át fix kamatozású hitelre a biztonság miatt még akkor is, ha átmenetileg nő emiatt a törlesztőrészlet.

A nem teljesítő hitelek aránya csökkent, ezért a bankok egyre jobban tudnak már a fő tevékenységükre, a hitelezésre koncentrálni. A késedelembe eső jelzáloghitelek aránya minimális, csak minden 300. kölcsönnel van baj. Az adózott eredmény is csökkent emiatt, ugyanis az idén a céltartalék-visszaírások már nem segítették annyira a bankszektort, mint tavaly. A bankok ugyanakkor optimisták, a többségól hosszútávon 10 százalék fölötti tőkearányos megtérülésre számít.