Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetés tervezetét Varga Mihály pénzügyminiszter. Mint a tervezet hivatalos benyújtáskor elmondta, a tervezet kiindulópontként számol a háború és a szankciók hatásaival, csakúgy mint a világgazdaság bizonytalanságaival.
A 2023-as tervezet fő számai:
- 4,1 százalékos növekedés,
- 3,5 százalékos államháztartási hiány,
- 73,8 százalékos az államadósság,
- 5,2 százalékos infláció.
Nagy váltás, hogy a korábbi alapokat két új alap váltja:
- A rezsilap 670 milliárd forintot, míg
- a honvédelmi alap 842 milliárd forintot foglal magában.
A tervezet alapvetési között olvasható, hogy a háztartásokat megóvják a várható energiaár növekedésétől, miközben a honvédelem terén előrehozzák a NATO irányába tett vállalást, így a hadászati költekezés nem 2024-ben, hanem már 2023 végére eléri a GDP 2 százalékának megfelelő összeget.
Varga hangsúlyozta, cél marad, hogy javuljanak az egyensúlyi mutatók, változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát ígér a gazdasági kormányzat, így a bevételek növelése mellett csökkennek a kiadások, több projektet lefújt, vagy legalábbis elhalasztott a kormányzat az egyensúly megóvás érdekében.
A bizonytalanságok ellenére több, lényegben minden területen többletforrásokat tartalmaz a 2023-as tervezet.
- A nyugellátásban 730 milliárdos plusz lesz jövőre.
- Az oktatásra 2378 milliárd jut, ez 200 milliárdos többlet 2022-hez képest.
- Az egészségügyre 2669 milliárdot szánnak, ami 100 milliárdos növekmény az idei kerethez képest.
- Családtámogatásra 3200 milliárdot fordít a kormány, ami 450 milliárdos emelést jelent.
A költségvetési tervezetnek most több fázisban megindul az általános, részletes, majd bizottsági megvitatása. Jelen állás szerint a parlament július 15-én, illetve ha több időt igénylő módosításokról kell dönteni, legkésőbb július 18-án jóváhagyhatja a 2023-as költségtvetést, ami egyben a tavaszi ülésszak végét is jelenti.