A különadó bizonyos esetekben világosan kijelöli a közszolgálatában állók kereseti lehetőségeit, egyúttal megvédi a társadalmat a korábbi igazságtalanságoktól - érvelt a magyar szabályozás mellett az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Hasonlóan látja ezt a Emberi Jogok Európai Bírósága, amely december elején elfogadta a magyar kormány érvelését a 75 százalékos különadóról, mellyel a végkielégítések kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terhelték. A lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a strasbourgi testület szerint ez nem jelent túlzott elvonást és a megoldás nem példa nélküli a kontinensen, alkalmazása nem feszíti szét az európai jogrend kereteit.
A mostani adókulcs már finomított változatát az eredetinek, amelyet még 2010-ben vezetett be a Fidesz-kormány nem sokkal a hatalomra kerülése után. Eleinte 98 százalékkal sújtották volna az elbocsátott közigazgatási vezetők lelépti pénzét. De az a szabályozás elbukott az Alkotmánybíróságon, és Strasbourgban is megtámadták az érintettek. A Fidesz azzal érvelt a teher mellett, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok alatt így teljesítmény nélkül kereshették meg magukat a vezetők.
A címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi.