Már ma, azaz kedden, egy nappal azután, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta hétfői ülésén, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba Bánki Erik (Fidesz) önálló képviselői indítványát a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi törvény módosításáról megszavazhatja a törvényjavaslatot. Az indítvány megemelné a jegybanki vezetők fizetését, valamint a jegybanktörvény tervezett módosítása értelmében az MNB és a többségi tulajdonában álló cégek az alapvető jegybanki feladatokkal kapcsolatos adatokat a keletkezésüktől számított 30 éven át tarthatnák titokban. Az MNB alapfeladatain kívül eső bármely jegybanki feladat ellátásával összefüggő adat pedig a keletkezéstől számított 10 évig nem lenne nyilvános, ha a nyilvánosságra hozatal "központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene".
A módosítás ellen azonban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is felszólalt és állásfoglalással látta el a jegybanktörvény tervezett módosítását hétfőn, azon a napon, amikor benyújtották az MNB közpénzköltéseinek évtizedekig tartó titkosítását lehetővé tevő jogszabály-tervezetet.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője a hatóság honlapján tette közzé állásfoglalását, amely szerint a tervezett törvénymódosítás súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti konkrétan az Alaptörvényt. Emellett szembemegy az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlattal, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét.
Péterfalvi szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát az Alaptörvény is megadja. Ennek az alapjognak a legfőbb szerepe, hogy általa lehet ellenőrizni a végrehajtó hatalmat, amihez a szükséges információkat is meg kell ismerni.
Az információszabadság a kiindulópontja a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának is. A közintézmények működéséről csak akkor alkothatunk helyes képet, ha a szervezetek nem titkolják az adatokat. Ennek az elvnek van szerepe a korrupció megelőzésében és visszaszorításában is: a nyilvánosság ugyanis elrettentő hatással bír. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a nemzeti vagyon nyilvántartásába tartozó adatok nyilvánosak, kivéve a minősített adatokat - írta Péterfalvi.
Az állami vagyonról szóló törvény szerint azok az adatok nyilvánosak, amelyek az állami vagyonnal való gazdálkodásról szólnak. Az állami vagyonnal gazdálkodó szerv pedig közfeladatot lát el, amivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több állásfoglalásban kimondta, hogy függetlenül az adott intézmény típusától, az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll.
Péterfalvi álláspontja szerint az MNB társaságainál is alkalmazni kell az átlátható gazdálkodás elvét, hiszen a jegybank is csak közfeladatot ellátó szerv minőségében hozhatja létre alapítványait. A létrehozott alapítványok pedig szintén közfeladatot ellátó szervnek minősülnek - vezette le Péterfalvi.
A Transparency International Magyarország is állásfoglalásban tiltakozott a törvénymódosítás elfogadása ellen, ez a civil szervezet szerint ellent mond az Alaptörvénynek is.