A magyar gazdaság látványos mutatókat produkál, ami két olyan külső tényezőnek tudható be, amely megduplázza a belső növekedési képessége - mondta Petschnig Mária Zita egy, a Millennium Intézet honlapján megjelent podcastban. A közgazdász szerint e két tényezőként egyrészt a világgazdasági konjunktúrát, másrészt az uniós források magyar gazdaságba történő erőltetett becsatornázását említette, amihez még a mezőgazdaság is adott idén némi segítséget a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően. Ennek a szépséghibája az infláció, amellyel - bár még a jegybanki céloknak megfelelő ütemmel - európai élvonalban vagyunk.

A Pénzügykutató tudományos főmunkatársa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a növekedési ütem - ami idén 4,5 százalékra várható - nem tartható fenn. Szerinte a kormány is tudja ezt, amit az is jelez, hogy elkezdtek visszavenni több területen is. Ezek között példaként az önkormányzati előlegkifizetések visszafogását, illetve a lakáskassza megszüntetését említette.

A közgazdász szerint a magyar gazdaság potenciális növekedése sem erősödött meg ezalatt a kedvező időszak alatt, saját belső erejét nem tudta felturbózni, ezért a bővülés üteme mérséklődni fog.

Ha jön a válság, baj lesz

Magyarország egy esetleges válságnak is ki van téve, miután a kormány felélte a következő évek gazdaság szabályozási eszközeit azzal, hogy akkor folytat prociklikus - azaz expanzív - gazdaságpolitikát, amikor az ellenkezőjét kellene tennie. A költségvetési politikán ugyanis akkor kellene lazítani, amikor a magyar gazdaság a külső tényezők miatt lassulni kezd - mutatott rá. Márpedig a képzett munkaképes korúak elvándorlása, a munkaképes lakosság számának csökkenése és az oktatás lepusztítása miatt a magyar gazdaság növekedése a munkaerőpiac szempontjából is be van szorítva - állapította meg Petschnig Mária Zita.

A közgazdász úgy véli, ha a magyar kormány nem teremti meg a növekedés feltételeit, akkor akkor vissza fogunk térni a rendszerváltás előtti helyzethez, amikor a gazdaság nem tudott előre menni, mert ki voltak kapcsolva a növekedés hajtóerői. Ez a V4-ekkel szemben is extra hátrányt jelent, ami csak halmozódik.

Magyarországot úgy lehetne fenntartható pályára visszaállítani, ha a piacgazdaság logikájához visszatérnénk, de ez a kutató szerint nem gazdasági kérdés, erre csak politikai válasz van - ez a modell véges. Az előző rendszer a szovjeteknél 70 évig kitartott - mondta, majd hozzátette: ez is ki tud tartani, csak folyamatosan csúszunk lefelé.

Mikor zárkózhat fel a magyar gazdaság és kihez?

Most azt lehet hallani: a cél, hogy az osztrák gazdaság teljesítményét 2030-ra legalább megközelítsük, illetve Magyarország legyen a kontinens 5. legélhetőbb országa, azaz oda kellene eljutni, ahogy az egy főre eső GDP alapján tavaly Hollandia volt. Ezzel kapcsolatban a Pénzügykutató főmunkatársa rámutatott: ha a hollandok a következő években csak 1 százalékkal nőnek, akkor ahhoz, hogy mi kiüssük őket onnan, számításai szerint 6 százalékos növekedést kellene produkálni - ez teljesen reménytelen, mert szerinte ha a 2-3 százalék összejön, az már nagyon jó lesz.

Az osztrákok utoléréséhez - akik a jegybanki elemzés szerint 1,5 százalékkal nőnek - a magyar gazdaságnak az osztrák duplájával kellene nőni - ami szintén kérdéses a külső források hiánya miatt. Ezzel az ütemmel az osztrákokat 2053-ra érnénk utol, ha pedig 4 százalékkal növekednénk, akkor 2039-re.

A közgazdász szerint az a "követelmény", hogy az eurózónában akkor lépünk be, ha elérjük a fejlett EU-tagállamok teljesítményének 90 százalékát, körülbelül 2065-ben lenne esedékes.

A 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok közül a felzárkózás üteme a magyarhoz képest a cseheknél kétszer, a lengyeleknél háromszor és a szlovákoknál is több mint háromszoros, pedig mi kaptuk egy főre a legtöbb uniós pénzt, vagyis azt nagyon rosszul használtuk fel. Petschnig Mária Zita szerint olyan lemaradást halmoztunk fel 2017-ig, amelyet csak valami csoda folytán lehetne behozni és túlszárnyalni.