Van fejlesztési szándék a magyar agráriumban - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol arról beszélt, hogy fő célkitűzésük a mezőgazdaság versenyképességének növelése, a gazdálkodói jövedelmezőség javítása. Ennek megfelelően biztosítanak támogató agrárpolitikai hátteret a hazai mezőgazdaság és élelmiszertermelés szereplői számára.

Az Agrárminisztérium komplexen tekint az agrárágazatra - fogalmazott Nagy István, aki ezt úgy részletezte, hogy a mezőgazdaság nem elválasztható a kapcsolódó területektől, az inputjait szállító és outputjait fogadó gazdasági területektől. Így például az élelmiszeriparral, vagyis az élelmiszer-feldolgozással, az élelmiszer-kereskedelemmel szoros szimbiózisban tevékenykedik. Az élelmiszergazdaság egésze biztosítja a különféle termékek előállítását, hozzájárul a vidéki életminőség és munkahelyek fenntartásához.

A mezőgazdaság fejlődése szempontjából is meghatározó az élelmiszeripar, mint a termények fő felvevőpiaca. Valamint a vidéki foglalkoztatás és jövedelem növelését is elősegíti a szektor - tette hozzá a miniszter. Nagy István számokkal ezt úgy támasztotta alá, hogy az élelmiszeripar termelési értéke 2010 és 2018 között - változatlan áron - jelentősen, 25 százalékkal emelkedett, 2018-ban 3236 milliárd forint volt. A bővülés oka, hogy jelentősen nőttek a támogatások, és kedvezményes hitelprogramok indultak. A magyar élelmiszer pedig keresett, hiszen csak 2019 első félévében 5,1 százalékkal nőtt az élelmiszeripar értékesítési volumene - hívta fel a figyelmet Nagyar István.

A Vidékfejlesztési Programban (VP) megítélt, körülbelül 1300 milliárd forint támogatás csaknem fele, 620 milliárd forint beruházási célokat szolgál, magyarázta az agrárminiszter. Mindez azt jelenti, hogy az előttünk álló időszakban komoly technológia-fejlesztésre és teljesítménynövekedésre lehet számítani az élelmiszer-gazdaságban, amely természetesen a versenyképességet is növeli. Ezt a digitalizáció erősítésével, valamint a piaci igényekhez való igazodással, a költséghatékonysággal, a fenntartható gazdálkodás biztosításával lehet megalapozni.

A magyar élelmiszeripar egy olyan dinamikusan fejlődő terület, amely nemcsak az agráriumnak, hanem az egész hazai gazdaságunknak meghatározó alappillére - mutatott rá Nagy István. Véleménye szerint tehát az ágazat jövője stratégiai jelentőségű, amely az egész országra hatással van. Éppen ezért szükség van arra, hogy a terület vállalkozásai megkapjanak minden segítséget a fejlődésükhöz. Az Agrárminisztériumban azon dolgoznak, hogy a hatékony jogszabályi kereteken túl, előnyös anyagi támogatást is biztosítsanak erre - tette hozzá.

A VP részeként korábban már megjelentettek egy élelmiszeripar-fejlesztést szolgáló (ÉLIP I.) felhívást, amin keresztül 110 milliárd forint értékben sikerült támogatni a beruházásokat. Tavaly októberben újabb felhívást tettek közzé az ágazati szereplők támogatására: az 50 milliárd forintos keretösszegből 40 milliárd forintot az élelmiszer-feldolgozó üzemeknek, míg 10 milliárd forintot a borászati üzemek számára különítettek el. A felhívás támogatási lehetőséget biztosított a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő élelmiszeripari, illetve borászati fejlesztésekhez, többek között borászati termeléshez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzésére, illetve épületek, építmények kivitelezésére.

Idén január 2. és április 4. között lehetett támogatási kérelmeket benyújtani, a felhívást pedig túligénylés miatt fel kellett függeszteni: összesen 1003 kérelem érkezett be, 133 milliárd forintnyi igénnyel. Ezek közül első körben 352 kérelem, mintegy 48,6 milliárd forinttal már biztosan támogatott lesz. A mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő fejlesztések célterületére első körben 235 pályázatra 39,7 milliárd forintnyi forrást lehet lekötni. A borászati beruházásokat támogató célterületre 117 kérelem esetében 8,9 milliárd forintnyi összegigényű forrás köthető le. A szakaszos kérelembenyújtás miatt a támogatott kérelmek száma, és a megítélt támogatási összeg növekedni fog. A minisztériumban úgy számolnak, összesen mintegy 70 milliárd forintnyi pénzt oszthatnak szét.

Éhezték a piaci szereplők a támogatásokat

Viski József vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár ennek kapcsán arról beszélt, hogy az év elején nyílt támogatási pályázatokra nagyon nagy igény volt, bár két évvel ezelőtt is volt lehetőség élelmiszeripari és borászati vállalkozások számára pályázatok benyújtására. Az akkori jelentős túligénylés miatt döntöttek a pályázati felhívás újranyitásáról, a miniszter által említett 50 milliárd forintos kerettel, majd a további érdeklődés miatt emelték 70 milliárdra a pályázható összeget.

A VP-ben ugyanis vannak "visszahulló" források, most már 3-4 éve kint vannak a támogatói döntések, szerződések és előfordulnak esetek, amikor a kedvezményezettek mégsem valósítják meg a tervezett beruházásokat. Az okok különfélék lehetnek, például valakinek időközben ellehetetlenül a gazdasága vagy eredetileg nem a teljes összegre számolta a beruházási terveket. Az új források megnyitása azért is szükséges, hogy a VP 2014-2020 közötti, teljes rendelkezésre álló keretét el lehessen költeni, abból később semmit ne kelljen visszafizetni az Európai Bizottság számára - hívta fel a figyelmet Viski József.

A helyettes államtitkár hozzátette: az élelmiszeripari vállalkozások legfeljebb 500 millió forintos támogatást vehettek igénybe, a borászati vállalkozások pedig 200 millió forintot. Ez ugyanígy volt két éve is, a konstrukció, illetve a pénzügyi feltételek hasonlóak voltak most is, mint akkor. Mivel uniós szabályok alapján 50 százalékos támogatást lehet hozzátenni, a projektekhez, a megnövelt, 70 milliárdos keret kétszerese, 140 milliárd forintnyi értékű beruházás tud majd megvalósulni - hívta fel a figyelmet Viski József.

Az élelmiszeripari fejlesztéseknél jellemzően a hús-, illetve zöldség-gyümölcs feldolgozást, az italkészítmények és olajok előállítását támogatták két éve, s vélhetően idén is ezek lesznek a VP-t "húzó" élelmiszeripari szakágazatok. A borászat kapcsán főként bor, habzó bor előállítására, épületek építésére, technológiai korszerűsítésre, felújításra lehetett pályázni. A pályázati kiírásban és az értékelésben nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy innovatív, versenyképes beruházások valósuljanak meg, munkahelyek teremtődjenek a magyar vidéken, továbbá a kedvezményezett vállalkozások energiahatékonysága növekedjen, a korábbinál kisebb környezetterhelés mellett.

A VP támogatásai nemcsak az élelmiszeriparra voltak pozitív hatással, a 2014-2020 közötti teljes uniós programozási időszakot tekintve a VP az agrárium minden területén lendületet adott - hívta fel a figyelmet Nagy István. Hozzátette: az ÉLIP II. felhívás mostani döntéseivel együtt 1372 milliárd forintra nő a kötelezettségvállalás összege. Eddig összesen közel 270 ezer kérelmet bíráltak el, melyek közül mintegy 191 ezret támogattak. Továbbá 74 meghirdetett felhívásból 64 már lezárult, tehát jelenleg 10 felhívás nyitott, mintegy 192 milliárd forintos keretösszeggel. A sikeres pályázatoknak köszönhetően pedig számos beruházás valósult meg.

Innovatív és eredményes hozzáállásuknak köszönhetően új munkahelyek létesülnek és növekszik az élelmiszerek hozzáadott értéke - vélekedett az agrárminiszter.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a napokban felvetette a 2014-2020 közötti VP átalakítását, ennek kapcsán érdeklődésünkre Nagy István elmondta: minden javaslatot vizsgálnak, ami ésszerűen beérkezik a gazdatársadalomtól, hiszen nem hiszik azt, hogy a tárcánál van a bölcsek köve. Ezért is van olyan viszony kialakítva az Agrárminisztérium részéről minden egyes gazdaszervezettel, a gazdák érdekképviseleteivel - többek között a MOSZ-szal is -, hogy javaslataikat az asztalra kitéve megvitassák és a lehetőségekhez képest megfontolják, mint ahogyan az együttműködés sikereit eddig is számos példa mutatja.