Tavaly áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete 75,9 milliárd forint volt, 2011 első négy hónapja után a hiány 666,2 milliárd forintot tett ki.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője a kedvező adatokhoz hozzátette, hogy az első negyedév végén még elég "riasztónak" tűntek a költségvetési számok. Kifejtette, hogy áprilisi, jelentős korrekció összefügghet azzal, hogy milyen a lefutása a költségvetésnek, így az áprilisi adatokból a márciusihoz hasonlóan még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az azonban világosan látszik, hogy a költségvetési egyensúly tartása miatt mindenképpen szükség van a kormány által meghirdetett pótlólagos intézkedésekre - vélekedett Török Zoltán. A szakértő szerint a korábban elhatározott intézkedések végig vitelével a kormány 3 százalék alatt tudja az idei államháztartási hiányt.

Kapcsolódó

Török Zoltán értékelés szerint a kiadási oldalon a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem látszik komolyabb, a tervektől való eltérés, nem költ túl a kormányzat, míg a bevételi oldalon március végén volt egy nagy lemaradás az adóbevételekben. Most ez némileg korrigálódni látszik, de mivel nem éri el a tervezettet, szükség van plusz intézkedésekre - jelezte az elemző.

Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese is azt hangoztatta, hogy a most közölt adatok kedvezőek, amelyekre szükség volt az első három hónapban regisztrált igen tetemes hiány után.

A kormány az idei költségvetés tervezésekor a tavalyinál közel 890 milliárd forinttal nagyobb adóbevétellel számolt, ebből egy-egy hónapra 70-80 milliárd többlet esik - magyarázta az elemző. Hozzátette azt is, hogy tavaly áprilisban az szja bevételek 40 milliárd forinttal elmaradtak az előző évek átlagától, így ha idén csak az átlagos szja bevétel folyt be, az akkor is jelentős többletet jelent.

Az NGM közlése szerint az áprilisi kedvező adat hátterében az áll, hogy a központi költségvetésbe közel 204 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint az előző év azonos hónapjában. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó bevételek haladták meg a tavalyi összeget.

Kollégájához hasonlóan a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatóhelyettese is azt hangsúlyozta, hogy komolyabb elemzésre csak a részletes államháztartási adatok megismerése után lehet vállalkozni.