Palocsay: miért engedik, hogy kifoszthassák az óvatlan netes vásárlót?

Rohamtempóban fejlődik és nyer egyre nagyobb teret az internetes kiskereskedelem itthon is, amely azonban az elmúlt évek vírusválságos időszakaiban azt is megmutatta, hogy komoly lemaradása van a szabályozásban, a felhasználói oldalán is. A Napi.hu videós podcastjában Palocsay Gézát, a Jófogás és a Használtautó weboldalakat működtető Adevinta Hungary ügyvezetőjét kérdeztük a miértekről és a hogyan továbbról.

Sok online kereskedő jelezte már különböző fórumokon, hogy az évről-évre növekvő arányú digitális kiskereskedelemben komoly problémákat okoznak az adatlopások, és más internetes csalások. Különösen aggasztó, hogy mindezek az ünnepi szezonban még inkább elszaporodnak.

Az ügyek egy részéből bár büntetőfeljelentések lettek, azokat viszont nem követik érdemi, hatósági fellépések, mivel jelenleg több szabályozási pontatlanság, illetve joghézag is sebezhetővé teszi az évente már mintegy ezermilliárd forintos bevételűre nőtt kiskereskedelmet. Mindezek tetejébe ott van még az ennél szélesebb kört érintő internetes közüzemi számlázás is....

Lapunk korábban, mint érintettet megkérdezte  Palocsay Gézát, a Jofogas.hu és a Hasznaltauto.hu oldalakat működtető Adevinta vezetőjét, ám a téma érzékenysége és a megoldáskeresés alakulása megkívánta, hogy mindezt egy podcast keretein belül is feldolgozzuk és aktualizáljuk.  

Mint az a beszélgetésből kiderül: a vállalat a digitális piac több más szereplőjével együtt kért már egy konkrét jogszabálymódosítást is az állami szervektől annak érdekében, hogy a hatóságok a jelenleginél  célirányosabban cselekedjenek. 

Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy mit tesznek ez ügyben, de a válaszuk egyelőre annyi, hogy a problémáról tudnak - mondja Palocsay Géza, aki szerint egyáltalán nem tűnik megnyugtatónak a helyzet, mert egyelőre az sem derült ki, hogy az internetes csalási kísérlet bűncselekménynek minősül-e vagy sem.

Amennyiben valakit tényleges anyagi kár ér a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott cselekmények gyanúja esetén a rendőrség a szükséges eljárást megindítja.

Amire mi rákérdeztünk - magyarázta a cégvezető -, az a Btk. 373. §-ba ütköző csalás, a Btk. 375. §-ba ütköző információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a Btk. 219. §-ba ütköző személyes adattal visszaélés, illetve a Btk. 423. §-ba ütköző információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény gyanúját keltik. 

Rákérdeztünk arra is, hogy idén hány ilyen esetet regisztrált a rendőrség, ahogyan arra is: hány esete derítettek fényt. A válasz több mint elgondolkodtató: ilyen jellegű statisztikai adatokat a rendőrség nem gyűjt - mondta Palocsay Géza.

Az ORFK ismételten és kiemelten hangsúlyozta, hogy a sértetté válás elkerülése érdekében, az interneten történő ügyintézés, vásárlás esetén megfelelő körültekintéssel, óvatossággal járjanak el az emberek a karácsonyi ünnepek előtt, alatt, illetve azt követően is.

A piaci szereplők próbálkoznak a helyzet megoldásával, ami érthető, hiszen ez a számukra is alapvető érdek. Egyelőre azonban erről az oldalról is csak annyi tud lenni a jó tanács, hogy a digitális vásárlások során a vevőnek, megrendelőnek körültekintőnek kell lennie. Palocsay Géza szerint ez sokszor aránytalan elvárásnak minősülhet a vásárlókkal szemben.