Felsmann Balázs: nem katasztrófaturistaként kellene kezelni a gázzal kapcsolatos, Nyugat-Európából érkező bejelentéseket

Még mindig nem vagyunk biztosak abban, hogy teljesen jól értjük, mi is történik a gázzal; hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban Európában, az oroszok fejében és idehaza? Mindenféle fura cikkek is megjelennek például arról, hogy már petróleumot gyűjtenek Németországban, hogy a télen majd legyen mivel világítaniuk, hogy az oroszok közvetlen szomszédságában lévő Lettország viszont fütyül az orosz gázstopra, hogy Finnország kimozogja az orosz áram mellett a gáz hiányát is, és hogy idehaza a tüzépek már rég kifogytak a tűzifából, de elfogyott a hőszivattyú és a valóban fűteni is képes split klíma is. Szóval ezzel a "mennyi gázunk van és télen hogy lesz?" kérdéssel kicsit mintha össze lennénk zavarodva. A helyzet oldása és a magyar gázkereskedelem tisztábban látása érdekében hívtuk a Napi.hu friss podcastjába Felsmann Balázst, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSz) elnökét.

Arról sokat írtak és sok véleményt is közzétettek az ukrán háború kezdete óta, hogy mi lesz Európával, illetve Magyarországgal az orosz gáz hiánya miatt. Azt is sokan figyelik, hogy éppen aktuálisan mit jelent az energiahivatal vagy az FGSZ, arról hogyan állunk földgáztárolással. Arról viszont nemigen szólt még ez a történet, hogy mindez a gázkereskedelmet hogyan állította a feje tetejére. Emiatt is kezdjük azzal a kérdéssel a Napi.hu friss videós podcastját, hogy: Jó most energiakereskedőnek lenni? (És miért nem?)

Felsmann Balázs szerint szakmailag, csak a kihívást nézve: a gázkereskedő dolga, az, hogy a keresletet a kínálattal összekapcsolja, rendkívül izgalmas., "Ez most nem unalmas időszak szakmailag, sokkal érdekesebb, mint amikor nem történik semmi. De a kialakult helyzet semmilyen más értelemben nem jó, mert soha nem látott helyzetbe került a gáz miatt a gazdaság és ez mindenkit stresszel" - mondta a MEKSz elnöke.

A közelmúltban, egy fórumon járt, ahol azt mondta neki egy nagy gázkereskedő cég vezetője: eljött az az időszak, amikor előfordul, hogy annak örülnek, ha a kereskedőik aznap nem kötöttek üzletet.

Abban a gázellátásról, gázszállítás korlátozásokról és veszélyhelyzeti tervek készítéséről vagy életbe léptetéséről szóló hírtengerben, amiben élünk, nem látni azt sem tisztán, hogy van-e Európában vagy nincs földgáz, hogy mennyi gáz elérhető például a német piacon és hogy mire elég az amerikai LNH érkezése. Az erre vonatkozó kérdésre Felsmann Balázs a magyarországi aktuális helyzet értékelésével kezdte a válaszát. 

- mondta Felsmann Balázs.

Szavai szerint a felkészülés ezzel nem ért véget, és ami még hátravan, azt is nagyon komolyan kellene venni. Nem értetlenkedni és mosolyogni kellene az uniós bejelentéseken, mert lám: annak is meglett az értelme, hogy Spanyolországban és Olaszországban a középületekben és hivatalokban megtiltották, hogy 27 Celsius-fok alá hűtsenek a légkondicionálók.

Az Európai Unión belül ahol csak lehetett, megpróbálják-megpróbálták kiváltani az orosz gázt, ami lehet algériai vagy norvég gázmezők gáza, amerikai és katari LNG is.

A kiváltás igeideje azonban a szakember szerint most már inkább múlt idő, vagyis: amennyit a több mint 160 milliárd köbméternyi orosz gázból az EU-ban kiváltható, az a különböző kormányzati és EU-s intézkedésekkel elérte a maximumát. Ez nem elegendő a teljes, korábban érkezett orosz gázmennyiség kiváltására, de az alternatívakeresések eredményesnek bizonyultak - mondta Felsmann Balázs.

Az unió által előirányzott 15 százalékos fogyasztásmérséklési cél pedig éppen az a mennyiség, amennyi orosz gáz télen a rendszerből hiányozhat – már ha Moszkva tényleg teljesen elzárja a gázcsapokat. Ez nem kevés, és még közel sem kockázatmentesített a helyzet, de Felsmann szerint azt nyilvánvalóvá teszik, hogy azok a lépések, amelyeket idehaza a korábbi időszakban akár magas szintről is csak megmosolyogtak, végül látható eredményre vezettek. 

Mi lesz a gázfüggő iparral?

A lakossági gázszükséglet biztosítása tehát nagy valószínűséggel már megtörtént, a helyzet mennyiségi oldalról nézve biztosíthatónak tűnik.

De mi a helyzet az iparral? Lehet, hogy a lakásainkban nem fogunk fázni, de ha a gázra épült ipari, termelő és szolgáltató szektoroknak nem jut gáz, ha megszorulnak vagy leállnak, akkor az "mindenhova begyűrűzik". Ezért is kell feltenni azt a kérdést is, hogy ezügyben hogy állunk most?

Mekkora mennyiséget lehet az európai gázpiacon ma ténylegesen megvenni? Honnan vesznek gázt a Magyarországon kereskedők? Igaz-e, hogy a gázkereskedők helyett csak az állam tárol be a magyar gáztárolókba? Mi ennek a valódi oka? - hangzottak el a további kérdések.

A videós podcast utolsó részében egy egészen más olvasatát kértem a kialakult energiaellátási helyzetnek. Arra kértem Felsmann Balázst, hogy játsszuk végig azt a matekpéldát, amit most a rezsicsökkentés csökkentése rendszer a kialakult helyzeten változtathat. Kértem, hogy árulja el, szerinte a bevezetett "lakossági piaci ár" mire lehet elegendő.

A kérdésekre adott válaszokért azonban el kell indítani a fenti videót.