Nyár van, tehát kánikula is van. De mintha manapság már nem lenne elég ennyi magyarázatként; igen: sokan már kívülről fújjuk a tudósok évek óta már-már mantrázott tételét, hogy az időjárás változások intenzívebbek, a viharok nagyobbak, a hőmérséklet emelkedési és süllyedési görbék meredekebbek lesznek.
De indokolt-e még a jövőidő akkor, ha Európa-szerte kiszáradó folyókról, idehaza újabb hőmérsékleti rekordokról szólnak a hírek? Mindez azért van-e, mert nem tettünk, teszünk meg mindent a klímavédelemért? De hogyan tehetnénk, ha éppen az nincsen cizellálva, hogy mi mindent és pláne: hogyan kellene-lehetne megtennünk, hogy ne peregjen le az a néhány másodperc abból a bizonyos 24 órából?
Na, akkor mindezt - amennyire csak lehet - szeretnénk konkretizálni. Ezért a Napi.hu mai podcastjának vendége Lakatos Mónika, egy vérbeli éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzője.
Relaizálódott sci-fi
A beszélgetést a napokban megjelent, eredetileg (2020-ban) sem egyszerűen sci-finek megírt új Kim Stanley Robinson regényből vett kezdéssel indítottam el. Azzal, hogy A jövő minisztériuma című, 600 oldalas regény felütése, az első 20 oldala megöl egy városnyi embert. Illetve: a regényben egy város, ahol nem sokkal, de tartósan 40 Celsius-fok fölé kúszik a nappali hőmérséklet, megszakad az áramszolgáltatás, és ez halálra ítéli az egész nagyvárost. Az apokaliptikus kezdéssel kapcsolatban az az első kérdés, hogy szakmailag ez egy lehetséges jövőt mutat-e be. A prológ meglepő válasszal folytatódott.
"Sokáig azt gondoltuk, hogy távol fenyegető veszély. de ennek idén már aktualitása van" - mondta az éghajlati szakértő. Ráadásul nem is egy eset van, mert Pakisztánban és Indiában is megtörtént, hogy ha nem is milliós, de százas halálozási mutatóval megvalósult a könyvben felvázolt természeti-technológiai katasztrófa annak következtében, hogy már márciusban beköszöntött a kánikula, ami májusig gyakorlatilag el sem múlt.
"Azt, hogy ennyire korán és ilyen sokáig tartott ez az állapot, még abban a régióban is rendkívül szokatlan"
- magyarázta Lakatos Mónika, hozzátéve, hogy lám: ami 2020-ban, a regény megírásakor még fikció volt [Robinson a regény kezdődátumát 2025-re tette] az 2022-ben lényegében be is következett.
50 éve mondják
Vajon, ha ilyen közel vagyunk ahhoz a bizonyos határhoz, akkor a helyzethez hogyan viszonyulnak az éghajlatkutatók és a meteorológusok? Azok, akik 1979 óta globális nyilvánosság előtt győzködik a világot, hogy az emberi civilizációs tevékenység is az előidézője a világ közelgő klímakatasztrófájának, vajon belül, kicsit elégedettséget éreznek-e, hogy egyre bizonyosabb: igazuk volt, igazuk van?
Lakatos Mónika elmondta, hogy a mért és kielemzett adatok alapján az idei június kísértetiesen hasonlít a tavalyihoz; az a minden idők 3. legmelegebb júniusa volt, de az 1. a szárazságot illetően, és 2022 júniusa is befér e kategorizálások alapján a Top5-be. [Azóta kiderült, hogy ez a helyzet még rosszabb: az idei megelőzte a tavalyit.]
Abban nincs semmi túlzás, amit az OMSZ honlapján is elérhető ábra mutat: így változott Magyarországon a hőmérséklet az elmúlt 120 évben.
Az ezredforduló óta egyetlen hűvösebb évünk sem volt. És valószínűbb, hogy sokáig nem is lesz.
A jövőt illetően a bizonytalanságok hangoztatása mellett Lakatos Mónika szerint azt volna nagyon fontos szem előtt tartani, hogy mi az, amivel a saját kibocsátásunkat csökkenteni tudjuk. Hogy mindez a nagy, globális képben mire elég, nehéz volna megjósolni. Hogy akkor pusztán a csodában lehet-e már csak bízni? Erre a szakember - aki a beszélgetés során levezette, hogy a másfél fokból, amit a világ hőmérséklet emelkedési limitnek fogadott el, már most 1,1 Celsius-foknál tartunk, és a jelenlegi helyzet változatlansága mellett számolva a másfél fok duplájának elérése a valószínűbb - azt mondta:
"Nagyon nehéz optimistának maradni."
2016-ban vetődött fel, egy posztapokaliptikus film ötlete volt, hogy milyen lenne Budapest látképe, a kiszárad Duna medrével. Most pedig hovatovább az a kérdés, hogy ha ez tényleg megtörténik, mit kellene az embereknek csinálniuk. Lakatos Mónika szerint az már biztosan nem lesz elég, hogy a kibocsátás csökkentést az emberiség felpörgesse, mert az átalakuló viszonyokhoz el kell kezdeni alkalmazkodni.
Hogy ez elvándorlást jelent-e, hogy sivataggá válik-e az Alföldön, mediterrán klíma lesz Tokaj-Hegyalján - és ha igen, mikorra? Szintén megpróbál válaszokat adni a podcast.
Csak el kell indítani hozzá a fenti videót.