A luxembourgi Európai Bíróság keddi ítéletében kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.

A luxembourgi bíróság megállapítása szerint azok a bírák, akik betöltik 62. életévüket, és emiatt szolgálati jogviszonyuk kötelezően megszűnik, hasonló helyzetben vannak, mint fiatalabb kollégáik, akik szolgálatban maradhatnak. A bíróság erre alapozta ítéletét, amely szerint így a 62 évesnél idősebb bírák kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, mint a fiatalabbak, vagyis ez közvetlenül az életkoron alapuló megkülönböztetésnek minősül.

Kapcsolódó

A testület emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy szociálpolitikai célok elérése érdekében lehet ilyen megkülönböztetést alkalmazni, valamint azt is elismeri, hogy a magyar fél által felhozott célok ebbe a körbe tartoznak.

A nyugdíjkorhatár egységesítésének céljával kapcsolatban a bíróság mindazonáltal leszögezte: az érintett bírák megalapozottan számíthattak arra, hogy 70 éves korukig dolgozhatnak. Mivel a szabályozás hirtelen és jelentősen szállította le a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, az érintetteknek nem volt módjuk felkészülni arra, hogy a tervezettnél nyolc évvel korábban szűnik meg szolgálati jogviszonyuk, és, nem volt lehetőségük megtenni a helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket.

Ellentmondás

A bíróság úgy ítélte meg, hogy nincs összhangban a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának azonnali, nyolc évvel történő leszállítása és az általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való megemelése, amelyre 2014-től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Ez az ellentmondás az uniós törvényszék szerint arra utal, hogy a korhatár leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy "a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan nyolc évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek".

A magyar fél a tárgyaláson az intézkedés védelmében arra is hivatkozott, hogy az a kiegyensúlyozottabb korstruktúra megteremtését, a fiatalabbak lehetőséghez juttatását is szolgálja. A bíróság ezzel sem értett egyet, mert mint megállapították, az intézkedés rövid távon segíti ugyan a fiatal jogászokat azáltal, hogy "2012-ben jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása" annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály, a 2012-ben munkába állók nemzedéke vált föl, a cserélődés dinamikája ugyanakkor ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013-at követően, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani.

A megújulás ritmusát a bíróság meglátása szerint ráadásul még tovább lassítja az, hogy a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami a luxembourgi bírák szerint "egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését". Ebből következően a vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására vonatkozó cél eléréséhez - áll a bíróság ítéletében.

Nem teljesítette Magyarország a kötelezettségeit

A bíróság mindezek alapján végül megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.

"A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik. A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést" - áll a KIM közleményében.

Gyorsított eljárásban döntöttek

A tárgyalást október 1-jén tartották, és az Európai Bizottság fenntartotta keresetét Magyarország ellen. A bizottság hivatott őrködni az uniós jog tiszteletben tartása fölött, a testület pedig azért indított az év elején kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert úgy vélte, hogy a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállítása életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik. Miután a kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni a magyar kormánnyal, a bizottság az uniós bírósághoz fordult.

Júliusban került fel az Európai Bíróság honlapjára az a végzés, amely gyorsított eljárást rendelt el a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban az Európai Bizottság és Magyarország között folyó vita ügyében. Az ügy gyors elbírálásának célja volt az is, hogy a döntés még az előtt megszülessen, hogy december 31-én megszűnnek azok a szolgálati viszonyok, amelyeket eddig még nem szüntettek meg. A 2011-ben hozott döntés értelmében azoknak a bíráknak, akik már betöltötték 62. életévüket június 30-ig nyugdíjba kellett vonulniuk. Azok pedig, akik 2012-ben töltik be ezt a kort, december 31-én.

Az uniós kötelezettségszegési eljárás megindulása után a kormány először a teljes közszférára terjesztette volna ki a 62 éves korhatárt, elejét véve a diszkriminációról szóló ítéletnek, az Alkotmánybíróság júliusban visszamenőleg megsemmisítette a bírák 62 éves kori nyugdíjazásáról szóló törvényt.

Szeptemberben benyújtott új módosító indítványok szerint az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lehet érvényes.

A magyar álláspont szerint nem volt szabályellenes

A magyar álláspont szerint az intézkedés, amelyet a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisített az Alkotmánybíróság, nem ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás kialakítására irányult.

Az uniós előírások szerint az életkor szerinti diszkrimináció akkor nem jogellenes, ha valamilyen igazolható célt szolgál. Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány ilyet nem nevezett meg. A magyar kormány a tárgyalás folyamán ilyen célként említette a nyugdíjrendszer egységesítését, a minőségi igazságszolgáltatás megteremtését, azon belül is a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítását, vagyis a kinevezésre váró fiatalok lehetőséghez juttatását is.

A bizottság szerint az Alkotmánybíróság nyári döntése, amellyel megsemmisítette a jogszabályt, a kötelezettségszegési eljárás és így a per szempontjából közömbös, mert annak elindulásakor a szabályozás még hatályban volt, a köztársasági elnök pedig tömegével mentett fel bírákat a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt, akik a jogszabály megsemmisítése után nem kapták vissza automatikusan állásukat, hanem kártérítést vagy visszahelyezést peres úton követelhetnek.