Magyarországon jelenleg a legnagyobb problémát a magas infláció és a gáz ára okozza. De volt chipprobléma, emelkedtek a szállítási árak és drágultak az élelmiszerek is. Volt egy nemzetközi sokk, amit Magyarország még tetézett - mondta Pogátsa Zoltán közgazdász a Napi.hu Válságálló-e Magyarország című konferenciájának kerekasztalbeszélgetésén, ahol a másik résztvevő Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese volt.
Az Európai Unióban 7-22 százalék volt az drágulás, Magyarország erre még rápakolt 10-15 százalékot, olyan dolgokkal, mint az euró/forint árfolyamának a gyengülése, adóemelés adócsökkentés helyett, különadókat vetettek be, és ársapkákat vezettek be.
Azért érintette érzékenyen ez a magyar lakosságot, mert hosszú távon hozzá volt szokva az alacsony inflációhoz.
És most ebben a magas kamatkörnyezetben kell a lakosságnak befektetéseket keresnie. Az elmúlt 30 évben ettől elszoktak a befektetők, a lakosság és a bankok is, hogy a magas kamatkörnyezetben racionális befektetési stratégiát alakítsanak ki.
Erre reagálva Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese azt mondta: tőzsdei szemmel az látszik, hogy minden stratégiának van egy pénzügyi vetülete, amit finanszírozni kell ahhoz, hogy javulás legyen, komoly befektetésekre van szükség és kockázatot kell vállalni.
Nálunk 5-10 évente történik valami, senki nem gondolta, hogy az utóbbi három évben ilyen gyorsan változnak a körülmények.
A BÉT-en az egyetlen dolog, ami emelkedett az elmúlt években, hogy nőtt a kisebb cégek a piaca.
Tavaly 12 új cég jelent meg, ez évezredes rekord volt
- mondta a BÉT vezérigazgató-helyettese.
Most egy hatalmas ködben tapogatózunk, de nem tudjuk, mi van a köd mögött. Most kellene igazán kockázatot vállalni, de ezt sokkal drágábban lehet megtenni. Lehetséges, hogy egy kicsit még rosszabb lesz, még mielőtt jobb lenne a helyzet - emelte ki.
Pogátsa Zoltán szerint ebben a ködös időszakban az 1970-es olajválságára hajaz az időjárás. Akkor is volt egy külső olajsokk, ami megrengette a nyugati gazdaságokat, és erre úgy reagált az amerikai jegybank, mint hogyha a gazdaságon belüli sokk lenne, felvitte a kamatlábat, és ezzel az iszonyatosan magasra emelt kamattal, megölte az inflációt, de megölte az amerikai gazdaságot is. Paul Volcker a második világháború utáni legnagyobb recessziót idézte elő Amerikában. Mi most ugyanezt csináljuk reagálván az inflációra, magas kamatokkal próbáljuk leszorítani az drágulást, amivel recessziót hoznak létre mesterségesen.
Pogátsa Zoltán szerint az inflációt a kamatok emelése nélkül is le lehet szorítani. Ismert ismeretlenekre lehet stratégiát építeni, de olyan helyzetekre, ismeretlen ismeretlenekre, mint a Covid vagy az orosz-ukrán háborúra nem lehetett stratégiát építeni.
Nem tudjuk, hogy mi fog történni, ami nagyon fontos, hogy a vállalatoknak legyen alkalmazkodó képessége, legyen elegendő pénzügyi mozgástere, nagyon sok vállalat alultőkésített. Erősíteni kell a pénzügyi struktúrákat, reagált a közgazdász szavaira Máté-Tóth István. Hozzátette: itt még vannak hiányosságaink, van hova fejlődni.
Arra a kérdésre, hogy a tőkepiacok, hogy reagáltak a válságra, azt mondta, strukturális és ciklikus hatás is volt.
Magyarország az egyik legsebezhetőbb ország a térségben, a magyar eszközárak erős nyomás alatt vannak.
Kitért arra is, hogy vannak házi készítésű nehézségeink is, a pénzügyi tranzakciós adó azt jelentette, hogy a magyar háztartások ösztönözve voltak arra, hogy román állampapírt vagy Tesla-részvényt vegyen, vagyis a külföldet finanszírozza, ez pedig árt a versenyképességünknek.
A tőkepiaci finanszírozási csatornákat ki kellene pucolni, ha ez megtörténne, akkor sokkal hatékonyabban tudnánk a magyar háztartási megtakarításokat a magyar gazdaságban tartani.
A BÉT-en az látszik, hogy a befektetési stratégiákat a magas kamatkörnyezetek vezénylik.
Magyarországon csak a legfelső jövedelmi tizednek vannak jelentős megtakarításai, reagált erre Pogátsa Zoltán. Úgy véli, hogy felülről a második harmadnak még vannak megtakarítása, az alsó hét jövedelmi tizednek már nincs vagy minimális van, a legalsó jövedelmi tizednek nettó adóssága is van. Az európai országokban viszont az alsó három jövedelmi tizedben jelentős megtakarításokkal rendelkeznek az állampolgárok. A harmadiktól a tizedikig pedig van egy középosztály, amelyiknek mind van megtakarítása.
A felső harmad tudja tartani inflációkövetően a jövedelmét, az alsó hétnél jövedelmi szinten reálbércsökkenés van, és erodálódni fognak a megtakarítások.
Pogátsa Zoltán végül azzal zárta: az év második felében már csökkenhetnek a kamatok és az infláció is. Hozzátette: jövőre európai parlamenti választás lesz, ki lehet vezetni az élelmiszerársapkát, és a kamatstopot, és vissza állhat a piaci hitelezés is egyéves távlatban.