Mindkét eset a köztársasági elnök indítványára történhet: felmentésre akkor kerülhet sor, ha a legfőbb ügyész „neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak”, hivatalvesztésre pedig akkor, ha „neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ügydöntő határozatban megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált” - idézi a javaslatot a Hvg.hu.

A miniszteri indoklás az viszont nem szerepel, mi indokolja jelenleg ezt a változtatást. Az ellenzéki előválasztás vitáiból ugyanakkor tudható: kormányra jutása esetén mindegyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt meneszteni akarja tisztségéből Polt Péter legfőbb ügyészt, akit az elszámoltatás, a NER lebontása akadályának tart. A jelenlegi törvény pedig nem ír elő ehhez minősített többséget.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese eltávolítása is nehezebbé válna.

Ugyanez a törvényjavaslat a miniszterelnök két jogkörét átadja a köztársasági elnöknek: a jövőben a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezheti ki és mentheti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Szabályozott Tevékenységeket Felügyelő Hatóság (SZTFH) elnökét. A MEKH elnökét, Horváth Pétert 2020-ban nevezte ki Orbán Viktor hét évre, az SZTFH elnökét, Biró Marcellt pedig most október 1-jétől kilenc évre, felmenteni pedig csak rendkívüli esetekben lehet őket.