A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A félelem oka, hogy sokak szerint a bankoknak komoly vonzerőt jelenthet a nem fizető adósok NET-be való "száműzése", hiszen így kockázatmentesen jutnak a forgalmi érték 35−50 százalékához a futamidő rövidítése mellett. Ezzel kapcsolatban az UniCreditnél arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyan komoly előnye a programnak a végrehajtással szemben a gyors lebonyolítás és a költségmentesség, ám hátránya, hogy a követelés meg nem térülő részéről a hitelezőnek véglegesen le kell mondania.

Egyes vélemények szerint komoly negatív sajtóvisszhangot "húzhatnak magukra" a bankok abban az esetben, ha a feltételek bővülnek ugyan, ám a NET által befogadható 25 ezres kvóta fennmarad − azok, akik kezdeményezik a NET-be kerülést, de a bank ezt nem támogatja, nem kerülhetnek bele az adósmentő rendszerbe. Ennek oka lehet az − hívták fel a figyelmet a K&H-nál −, hogy a bank prudenciális felelőssége, hogy milyen megtérülési aránnyal számolhat az adott ingatlan esetében. Emellett persze − mondták el a banknál − minden esetben igyekeznek figyelembe venni az adós szociális körülményeit is. Az UniCredit szerint rendkívül fontos és előremutató az, hogy a NET-be kerülés az ügyfél és a bank közös döntése, amelyet követően − a jogszabályi változások után vélhetően − az ingatlan a kvótán kívül továbbítható lesz a NET-nek.

Mások szerint komoly kérdés, hogy ügyféloldalról kitölthető-e a kvóta. Ezzel kapcsolatban a Budapest Banknál elmondták: az ügyfelek részéről minimális érdeklődést tapasztalnak a NET iránt. Azon ügyfelek, akiket érdekelne ez a lehetőség, vagy nem feleltek meg a törvényi előfeltételeknek, vagy pedig nem tudtak a szociális ellátásokról szóló igazolást beszerezni az illetékes jegyzőtől. Egy másik banki szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság érintett részét az elmúlt hónapok olyan morális helyzetbe hozta, amikor értelmetlennek tartja, hogy lakbért fizessen, hiszen a lakáshitel nem fizetése ellenére hónapok, évek óta élhet a lakásban, ahol emellett a kilakoltatás veszélye nélkül további tetemes közüzemi- és közösköltség-tartozást halmozhat fel. Ilyen feltételek mellett − ha nem szerzünk érvényt a jognak − aligha várható el, hogy az adós valóban segítségként élje meg a NET-et és jelentkezzen a rendszerbe − mondta forrásunk.

Ingatlanpiaci szakértők szerint a forgalmi érték másfél százalékában maximált éves bérleti díj még az állagmegóvásra sem elég, legfeljebb a hibaelhárításra tud majd elegendő forrást biztosítani a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. számára. Emiatt tartja magát az a nézet, hogy a NET aligha tartja sokáig tulajdonában a felajánlott ingatlanokat − azok viszonylag hamar ingyenes vagyonjuttatás keretében átkerülnek az önkormányzatokhoz. Ez a megoldás ugyanis sokkal kezelhetőbb rendszert hozna létre, hiszen ellenkező esetben a NET kénytelen lenne állami ingatlankezelővé avanzsálni, amire a társaság rendelkezésére álló 25 milliárd forint többszöröse sem lenne elég.

Az önkormányzati szerepvállalás mellett természetesen fennmaradna a korábbi tulajdonosból bérlővé váló egykori hiteladós visszavásárlási joga, ugyanakkor az önkormányzatot már nem kötné a kormányhatározat a piacon nevetségesen alacsonynak tartott bérleti díj fenntartására (Napi Gazdaság, 2012. március 22.). Ez nem jelentene automatikus emelést, hiszen az adott településeknek jogukban áll szociális támogatásként lakbérkedvezményt nyújtani a valóban rászoruló családoknak − más kérdés, hogy az e célra rendelkezésre álló települési források léte sokak szerint kérdéses. Az is igaz, hogy a NET-tel szemben a helyhatóságok alkalmasak arra, hogy időről időre felülvizsgálják az adott bérlő anyagi helyzetét, hiszen az évek során alapvetően változhatnak az adósok életkörülményei − ha másért nem, hát azért, mert a NET-es bérleti megoldás örökölhető is.

Ugyancsak az önkormányzati szerepvállalás melletti érv lehet az is, hogy a településeknek a NET-tel szemben lehet olyan szociális bérlakása, ahol a fizetési képesség vagy készség megnehezülése esetén az ügyfél lakhatása lakáscserével biztosítható. Nem azt ígéri az állam, hogy az adott ügyfél élete végéig megmarad a lakásában − hívta fel a figyelmet egy bankár, aki szerint a NET révén már amúgy is sokat kap a megmentett azokhoz képest, akik az utolsó forintjukkal is rendben törlesztettek.

Így kerülhet az ingatlan a NET-hez*
A bank nyilatkozik:
- az ingatlan forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió forintot, egyéb településeken a 10 millió forintot
- a hitelszerződés megkötésekor a banktól kapott kölcsön összege az ingatlan forgalmi értékének 25 és 80 százaléka közé esett
- a törvény hatályba lépésekor a hiteladós a lakáshitel-tartozását legalább 180 napja nem törleszti
- a hitelszerződést 2009. december 30. előtt kötötték
- a lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként, lakásként vagy tanyaként szerepel
- a jelzáloghitel mögött fedezetként csak a megvásárlásra felajánlott ingatlan szerepel
A hiteladós igazolja:
- a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa aktív korúak ellátásában részesül, amelynek formája rendszeres szociális segély vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás
- a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a háztartásban legalább kettő gyermeket nevel, akikre tekintettel családi pótlékra jogosult
- a hiteladós állandó lakóhelye 2011. szeptember 28-án és azt követően folyamatosan a fedezetül felajánlott lakóingatlan
- a hiteladósnak a megvásárlásra felajánlott ingatlanon kívül nincs más lakóingatlanon használati joga
*további feltétel, hogy a hitelező pénzügyi intézmények hozzájáruljanak az adásvételhez és elengedjék a hiteladós fennmaradó tartozását
Forrás: Nemzeti Eszközkezelő Zrt.