Elkészült a magyarok elégedetlenségi felmérése, ezzel az állami ellátással van nagy baj

Az állami szolgáltatások közül az egészségüggyel a legelégedetlenebbek a magyarok - derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató reprezentatív felméréséből. Az emberek jelentős többsége nem elégedetlen a postai, a közművek és az állami informatikai szolgáltatások színvonalával, de minden második magyar szerint rosszak az oktatási és szociális ellátások.

Az anekdotikus tapasztalatok alapján sok közszolgáltatás minőségével elégedetlenek az emberek: szinte nincs olyan, hogy valakinek ne lenne egy negatív története a Magyar Postáról, a késő vonatokról és távolsági buszokról. Rengeteg kritika éri az egészségügyet, az oktatást, az pedig a hírekbe is bekerült, hogy a koronavírus elleni oltások online regisztrációjakor hogyan fagyott le, működött rosszul az eeszt.gov.hu felülete.

Viszont úgy látszik, hogy a legtöbb állami szolgáltatás híre rosszabb, mint amilyen a valós megítélésük. A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös felmérése alapján egyetlen olyan állami feladatellátás van, amellyel a lakosság többsége elégedetlen: az egészségügy színvonalával a felnőtt lakosság 69 százaléka elégedetlen.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Nem adják fel: ismét figyelmeztetést adott ki a Magyar Posta

Ehhez képest a Magyar Postával, a közlekedéssel és az állami informatikai rendszerekkel az emberek többsége viszonylag elégedett. A postával csak 30 százalék elégedetlen, a MÁV-ra és a Volánra 40 százalék panaszkodik, míg az Ügyfélkapu és a digitálisan intézhető állami szolgáltatások esetében 33 százalék tesz így.

Viszont az oktatással és a szociális ellátással az emberek közel fele, 49 és 46 százalék elégedetlen. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egészségüggyel kiegészítve ez az a három szolgáltatás, amely a legnehezebb helyzetbe került a koronavírus-járvány miatt, számos többletfeladatot kellett ellátniuk.

Az eredmények alapján így az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó állami feladatok megoldását tartják a legkevésbé megfelelőnek a magyarok. Miközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (helyközi közlekedés, közművek, Ügyfélkapu) és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (posta) viszonylag elégedettek.

Igazi nemek közötti különbségek nem látszódnak a szolgáltatások megítélésében: a férfiak általában elégedetlenek minden állami feladatással. Az oktatást 1 százalékkal, a postát 4 százalékkal, az informatikai rendszereket és a közműveket 5 százalékkal és a tömegközlekedést 8 százalékkal többen tartják rossznak köztük, mint a nőknél. Utóbbi csoport viszont lesújtóbb véleménnyel van az egészségügyről (67 százalék szemben a 71 százalékkal) és a szociális ellátásról.

Erős generációs különbségek viszont látszanak: a 18-39 éves korosztály 57 százaléka talán a frissebb sérelmek miatt, de messze a legnagyobb arányban elégedetlen az oktatással (a középkorúak 47, az idősek 43 százaléka van ezzel csak így). Ahogy ugyanígy a fiatalabbak között vannak a legtöbben (39 százalék), aki szerint nem elég jók az állami informatikai rendszerek, és a tömegközlekedés (53 százalék).

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Az egészségügyet viszont a 60 éves generáción belül tartják a legtöbben rossznak, a 75 százalékos negatív megítélés főként annak függvényében lesújtó, hogy ez a korosztály veszi a leginkább igénybe az ellátást. Szintén az idősek között a legrosszabb a szociális ellátás megítélése, 9 és 10 százalékkal többen tartják köztük rossznak ennek minőségét, mint a másik csoport tagjai.

A középkorúak viszont átlagosan a legelégedettebbek az állami szolgáltatásokkal: egyetlen esetben sem náluk van arányaiban a legtöbb panaszos. Viszont az egészségügyi ellátást köztük is 64 százalék tartja problémásnak.

Nagy megosztottság viszont nincs, ha iskolai végzettség alapján nézzük a különböző állami feladatellátások megítélését: a középfokú végzettséggel bírók között vannak a legtöbben az egészségügyi szolgáltatás (70 százalék), a szociális ellátás (47 százalék) valamint a tömegközlekedés (44 százalék) bírálói. A diplomások viszont szignifikánsabban elégedetlenebbek az állami informatikai rendszerekkel, mint a többiek. 51 százalékuk pedig az oktatást sem tartja jónak.

Jóval vegyesebb a kép, ha lakóhely szerint nézzük a válaszok megoszlását. A megyeszékhelyeken élők 79 százaléka például kimagaslóan a legmagasabb részarány az egészségüggyel elégedetlenek között. Ugyanígy a szociális ellátást is náluk kritizálják a legtöbben (61 százalék). A helyközi tömegközlekedéssel a budapestiekkel holtversenyben elégedetlenek (47-47 százalék). A fővárosiaknál vannak a legtöbben a Magyar Posta kritikusai (36 százalékuk elégedetlen). A községekben élők viszont jellemzően elégedettek az állami feladatással, egyedül az egészségügy esetében rossz az ő véleményük is, de itt is a legkisebb csoportarányt mutatják 61 százalékkal.