Gyökeresen megváltoznak a fizetések január 1-jétől Magyarországon és Európa-szerte is. Két fontos szabály lép életbe szilveszter éjfélkor: az egyik egy európai uniós közös jogszabály, amely az erős ügyfél-hitelesítésre vonatkozik. Onnantól kezdve, hogy felcsendülnek a Himnusz első hangjai a tévében, minden európai uniós webáruháznak és banknak át kell állnia az új rendszerre. A PSD2 (Revised Payment Services Directive) uniós szabályozás szuperbiztonságos újításáról van szó, amely miatt a korábban szokásos adatok mellett új biztonsági kódokat is meg kell adniuk majd minden vásárláskor az ügyfeleknek.

Aki tehát szilveszterkor éjfél után pizzát akar rendelni, és kártyával szeretne fizetni, az most azzal szembesülhet, hogy nem elég már megadni a bankkártya adatait, hanem a vásárlást a telefonjára telepített mobilbanki alkalmazásban is jóvá kell majd hagynia, vagy ha az éppen nincs kéznél, akkor az internetbankban kell leokéznia az ügyletet. Az is lehetséges, hogy sms-ben kell kódot kérnie, de csak azt követően, hogy előbb még mindenféle online pin-kódokat, telekódokat igényelt a bankjától vagy az internetbankban vagy pedig a telefonos ügyfélszolgálaton.

Kapcsolódó

Macerás lesz, de biztonságos

A bankok már készülnek a káoszra, az OTP előrelátó módon már novembertől elkezdte bevezetni az erős ügyfélhitelesítést, majd decemberben figyelmeztette az összes ügyfelét az ezzel kapcsolatos teendőkre. A többi bank is készül a csütörtök éjféli váltásra a bankkártyás vásárlásokkal kapcsolatban. A Napi.hu-hoz beérkező válaszok alapján úgy tűnik, jövő januártól az tud majd egyszerűen vásárolni bankkártyával az interneten, akinek van egy viszonylag új okostelefonja, amelyre fel van telepítve a mobilbanki alkalmazás.

Mindenki másnak bonyolultabb procedúra lesz a vásárlás. A bankkártyákhoz kelleni fog valamilyen online pin-kód, és a tranzakciókat jellemzően ezzel és egy másik sms-ben érkezett kóddal lehet csak jóváhagyni. Ezek a kódok gyakorlatilag megakadályozzák, hogy illetéktelenek az interneten vásároljanak mások bankkártyájával - legalábbis európai uniós webshopokból. Más országok webáruházaira ugyanis nem vonatkozik a korlátozás, vagyis az Egyesült Államokból, Kínából és más harmadik országból jövőre is lehet majd a szokásos bankkártya-adatok megadásával vásárolni. Magyarországi étteremből viszont senki nem fog tudni jövőre a buliba a haverja bankkártyájával pizzát rendelni.

A szigorításnak van alapja, mert bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt állítja, Magyarországon nagyon kevés más országokhoz képest a bankkártyás visszaélések száma és értéke, a statisztikákból jól látszik, hogy éppen az internetes vásárlás az a terep, ahogy az ilyen csalások volumene exponenciális mértékben megugrott az elmúlt évek során. Idén az első negyedévben például ellopott vagy elveszett kártyával összesen 1166 visszaélés volt, nem egészen 13,5 millió forint összértékben, vagyis egy kártyával átlagosan 11,56 ezer forintnyi kárt okoztak. Az internetes vásárlásoknál elkövetett csalások száma ugyanebben a három hónapban 14 579 volt, vagyis a 12,5-szerese a lopott kártyás csalásokénak, az értéke pedig meghaladta a 310 millió forintot, ami már 23-szor annyi, mint a sima lopott kártyásoké. Az egy csalás során elkövetett kár értéke is jóval magasabb volt: meghaladta a 21 ezer forintot.

Nem kell már készpénz

A másik nagyon fontos változás nem érinti az összes európai országot, csak Magyarországot. A kereskedelmi törvény egyik fontos módosítása lép hatályba január 1-jétől, amely alapján minden online pénztárgép használatára kötelezett kereskedőnek és szolgáltatónak lehetővé kell tennie az elektronikus fizetést a vásárlói számára. Azok a kereskedők, akik eddig kiírták, hogy csak készpénzt fogadnak el, péntektől levehetik a feliratot, mert büntetést kockázatnak ezzel.

Összesen mintegy 60 ezer kereskedelmi, vendéglátós és más szolgáltató egység volt érintett még néhány héttel a határidő előtt is, ahol nem fogadtak el más fizetési módot, csak a készpénzt. A kereskedők és vendéglátósok november végén még lobbiztak azért, hogy kapjanak egy kis halasztást az elektronikus fizetési lehetőségek bevezetésére, de a Pénzügyminisztérium egyetlen napon belül közölte, hogy erről szó sem lehet.

Mindazonáltal a kereskedelmi törvény nem mondja ki, hogy az érintett helyeken milyen formában kell megvalósítani az elektronikus fizetési lehetőséget. A bankkártya-elfogadás a vásárlók számára kényelmes opció lehet, de a kereskedők sokszor drágállják, főleg ott, ahol sok kis összegű tranzakciót kell végrehajtani. A legfapadosabb megoldásként szóba jöhet akár az is, hogy a kereskedő kiír egy bankszámlaszámot, amire a vásárló átutalja a számla összegét, és ha megérkezett a pénz - ez most már 5 másodpercen belül megtörténik -, akkor teljesítve van a számla. Ha viszont sokan állnak a kasszánál sorban, elég sok morgolódással járhat, ha egy ügyfél több percen át akar majd átutalással fizetni egy kisebb árucikkért.

Vannak még emellett QR-kódos megoldások is, statikus QR-kóddal, amelyet beolvasva a vásárló hozzájut a kereskedő számlaadataihoz, de az összeget már neki magának kell beírnia, vagy dinamikus QR-kóddal, amely már a számla összegét is tartalmazza. Emellett a kártyatársaságok is elkezdtek különféle megoldásokat kínálni az átutalások gyorsabbá és praktikusabbá tételére.