A KSH szerint idén az első félévben a bruttó átlagkereset 428 200 forint (nettó 284 800) volt, amely 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Ez a statisztika a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket foglalja magába. Komoly kritika a módszertannal kapcsolatban, hogy azok a mikrovállalkozások, amelyek ötnél kevesebb embert foglalkoztatnak, jellemzően alacsonyabb bért fizetnek, ezért kihagyásuk a statisztikából felfelé húzza az átlagot.

Reagált a kritikára a KSH

A statisztikai hivatal lapunkkal azt közölte, hogy a keresetekről szóló havi adatközlései 2019-től kizárólag adminisztratív adatokra támaszkodnak, amely a publikációkban megjelölt vonatkozási körre teljes körű információkat tartalmaz. A hivatal tradicionálisan a főátlag indexet publikálja az átlagkereset változásának mutatójaként, amely az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást fejezi ki. Az átlagkereset-változás indexe így a két időszak közötti létszámarány eltolódás és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi. KSH honlapján elérhető a kereseti adatközlés részletes módszertani leírása.  A KSH honlapján, a mindenki számára elérhető STADAT között rendszeresen közzé tesszük a munkáltatók teljes körére vonatkozó átlag- és medián kereseteket is - írja a hivatal.

A KSH sokáig nem adott meg mediánbér-adatokat, azok 2019-től érhetők el. A medián jobban megmutatja az emberek életszínvonalát hiszen azt bért jelenti, amelynél ugyanannyian keresnek többet mint kevesebbet. Az átlaggal éppen az a probléma, hogy például a magas bérek torzíthatják. Egy cégnél, ahol az igazgató 1 millió forintot keres, 9 alkalmazottja pedig 100 ezret, az átlagos bér 190 ezer forint, amely tény nyilván nem boldogítja azokat, akik csak 100 ezret visznek haza.

Ezek a kritikák pedig nem csak az összeg nagyságát teszik megkérdőjelezhetővé, de azt is, hogy mennyivel emelkedik az emberek fizetésre évról évre vagy hónapról hónapra.

A Pulzus Kutató, Napi.hu megbízásából készített reprezentatív kutatása szerint idén az emberek pontosan felének emelkedett a fizetése. Ez nem csak béremelést, de munkahelyváltást vagy akár másodállás vállalását is jelenthette. Az emberek 31 százaléka mondta, hogy 5 százaléknál kisebb mértékben nőtt a bére, 12 százalék 5 és 10 százalék közé tette az emelkedés mértékét és mindössze 7 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy 10 százalékos differencia van a jelenlegi és a tavalyi bére között.

Kapcsolódó

39 százalék szerint bére változatlan maradt, 11 százaléknak pedig csökkent 2021-ben.

Látszik a nemek közötti bérszakadék

A közvélemény-kutatásban részt vevő nők 42 százaléka mondta azt, hogy nem változott a bére, szemben a férfiak 34 százalékával. Csökkenésről azonban több férfi számolt be: 14 kontra 9 százalék.

Ugyancsak beszédes, hogy a nagyobb mértékű, tehát 5-10 vagy 10 százalék fölötti béremelésnél is a férfiak vannak többségben.

A diplomások jártak jobban

Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy a diplomások bére - ha nem is sokkal - de jobban nőtt, mint azoké, akik alap vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek. Például az általános iskolát végzettek 40, az érettségizettek 37, a diplomások 34 százaléka mondta, hogy nem változott idén a fizetése. Utóbbiak között 18 százaléknyian kaptak 5-10 százalékos emelést, amely érezhetően magasabb szám, mint a másik két csoport esetében.

10 százalék feletti emelést pedig az alapfokú végzettségűeknek csak minimális, 3 százaléka kapott, sőt a körükben kiugróan nagy azok aránya, akik kevesebből kénytelenek gazdálkodni, mint tavaly.

A lakóhelyeket vizsgálva kiugró értékeket nem talált a Pulzus Kutató, bár az érdekes, hogy több mint 10 százalék feletti emelést a budapestiek 13 százaléka kapott, míg a községben élőknek a 10 százaléka. Ez a két érték jóval magasabb, mint a kisebb városi vagy a megyeszékhelyen élők esetében.

A városi lakosságnál a 0-5 százalékos, a megyeszékhelyen élőknél a 5-10 százalékos emelés volt jellemzőbb, vagy legalábbis átlag feletti.

A fiatalok kapják az emelést

A 18-39 éveseknek mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott emelést, a 40-49 évesek és a 60 felettiek esetében ez az arány 43 százalék. (60 felett nyilván egy szűkebb kört kell érteni, hiszen ide tartoznak a nyugdíjasok is.). A fiatalok kapták a legnagyobb arányban a 10 százalék feletti emeléseket is.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"