Szükségessé vált a kormány szerint, hogy egyes adónemek mostani feltételeit véglegesítsék, belekerüljön az alkotmányba, hogy ezeket ne lehessen egyszerű pillanatnyi politikai döntések mentén módosítani, legfeljebb kétharmados parlamenti többségi akarattal.

Alapvetés a kormányzati döntéshozatalnak, hogy megtartsa a legalacsonyabb társasági adót szemben a kontinens legmagasabb áfa szintjével, az elv értelmében a támogatást a családi boldoguláshoz biztosítja az állam, ezért kedvező foglakoztatási adózást teremt, a bevételt pedig a fogyasztáson termeli, ezért lehet 27 százalékos a hazai áfaszint.

Kapcsolódó

A kormányzati kommunikáció szerint a jövő tavaszi választások egyik tétje, hogy az ellenzék esetleges győzelme adóemelésekkel járna. Ebbe beletartozik az Egyesült Államok kezdeményezése egy nemzetközileg egységes társasági adó szintjének bevezetéséről. Ezt a hazai gazdasági kormányzat sokáig kategorikusan elutasította, többek között ezt is versenyképességi előnynek tartja, amivel új beruházások és munkahelyek jönne létre az országban. A pénteki hírek szerint viszont Magyarország is csatlakozott a globális társaságiadó-minimumról szóló megállapodáshoz, de marad a a 9 százalékos társasági adó.

Emellett a kormányzati kommunikáció szerint a lakossági vagyont érintő adózási kérdéseket, például a családi adózást is érdemes belevenni a védett kulcsok körébe.

Jelenleg az alkotmány a lakosságnak kevés lehetőséget biztosít az adónemek befolyásolására. Az előírás szerint például nem lehet népszavazást se kezdeményezni a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.

Színes minta

A Pulzus kutatásában többségében női válaszadók szerepelnek, legtöbben a 18-39 éves korosztályból mondták el véleményüket, míg a 60 év felettiek 29 százalékos részaránnyal szerepeltek a felmérésben.

Elsősorban városi, alapfokú végzettséggel rendelkező lakosok szerepelnek a Pulzus válaszadói közt. Felsőfokú képzettséggel bíró válaszadók 18 százalékban szerepelnek a felmérésben, alapfokú képzettsége 51 százaléknak van. Budapestről és megyeszékhelyekről egyaránt a válaszadók kevesebb, mint ötöde származik, a megkeresettek 35 százaléka lakik városban, 30 százalék községben.

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka alapvetően elutasította az adókulcsok alkotmányba foglalását, összességében azonban így is volt 21 százalék, akik szerint ez jó ötlet. Egyaránt fixálnák a személyi jövedelemadót és az áfát 11 százalékban, miközben a szocho, a helyi iparűzési adó és a társasági adó lényegében nem ütötte meg a résztvevők ingerküszöbét.

Máshogy képzelik a rendet

Érdekes eltérés látszik a nemek eloszlásában. A férfiak többsége, 61 százaléka egyáltalán nem akar fixált adókulcsokat, míg a nőknek csak 43 százaléka ennyire elutasító, közülük 27 százalék az összes felvetett adónemet rögzítené az alaptörvényben.

Ez igaz a legismertebb adónemekre is, a nők 13 százaléka intézményesítené az szja és az áfa adókulcsait, ez mindkét adónem esetében  5, illetve 4 százalékkal magasabb, mint a férfi válaszadók körében.

Korcsoportok mentén nehéz különösebb eltérést kiolvasni. A rögzítés elutasításában kilógnak a fiatalok 55 százalékkal, de a középső és idősebb korosztályban is közel azonos arányokat mutat a kutatás.

Érdekesség, hogy pontosan ugyanannyian vannak, minden korosztályban, akik pártolják az adókulcsok rögzítését, egyaránt 21 százalék nyilatkozott így mindhárom megkérdezett korcsoportból.

Képzettséggel nő az elutasítás

Az iskolázottság mentén nagyobbak az eltérések, minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál kevésbé tartja indokoltnak az adókulcsok alkotmányos rögzítését. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők 62 százaléka egységesen elutasítja a fixálást, a középfokú végezettséggel bírók 57 százaléka vélekedett így, míg az alapfokú végezettséggel rendelkezőknek csak 46 százaléka elutasító.

Ugyancsak az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében van a legnagyobb, így is alacsony a támogatottsága az áfa és az szja rögzítésének, 15, illetve 13 százalékkal.

Lakhely szerint Budapesten a legnagyobb a rögzítés elutasítása 59 százalékkal, de a többi településkategóriában is magas az elutasítottság, lényegében a válaszadók fele.

Az egyes adókategóriákat nézve Budapesten volt a legnagyobb támogatottsága 15 százalékkal az szja rögzítésének, míg a községekben élő válaszadók körében az áfa fixálása hozta a legmagasabb rátát 13 százalékkal.