Fűtsek vagy ennivalót vásároljak? - ezzel a dilemmával szembesül a lakosság legszegényebb rétege a híradások szerint a magas infláció és az emelkedő energiaárak miatt. A Pulzus Kutató friss felmérése szerint azonban a lakosság felét aggasztja csak annyira a magas rezsiszámla, hogy érdemben lejjebb tekerje a fűtést. A kutatás szerint a magyarországi háztartások kicsivel kevesebb, mint a fele (48 százalék) fűt gázzal, ezen a téren a nemek és a korosztályok szerinti felbontás sem hozott nagy eltérést, bár a középkorúak (40-59 évesek között) csak 45 százalék a gázzal fűtők aránya. 

Az iskolai végzettség szerinti bontás valamivel nagyobb eltérést hozott, a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek fűtenek gázzal, 56 százalékuk használja ezt a hőforrást, az alapfokú végzettségűeknél viszont csupán 39 százalékos ez az arány. A településtípusok szerinti bontás is csak kisebb eltéréseket hozott. A kisvárosokban volt a legmagasabb a gázzal fűtők aránya, 56 százalékos, míg a megyeszékhelyeken a legalacsonyabb, csupán 40 százalék. 


Azt mondták: nem tudnak már spórolni a gázzal

Egy korábbi felmérés szerint a lakosság 85 százalékát érinti a rezsiszámlák emelkedése, és 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud már tovább spórolni a rezsivel, azon belül a gázzal, mert már most is csak a szükséges minimális mennyiséget használja. 8 százalék mondta azt, hogy a gázzal még tud takarékoskodni, és 25 százalék azt, hogy az áramból és a gázból is vissza tudja még venni a fogyasztását. 

Ez alapján arra lehetett volna következtetni, hogy a magyarok többsége hűvös lakásban vészeli majd át a fűtésszezont, de a Pulzus friss felmérése szerint a többség nem erre készül, a gázzal fűtők több mint fele legalább 21 fokosra tervezi beállítani a termosztátot. A 46 százalék valóban hűvösebbre, 17-20 fokos lakás fogja felfűteni a lakást, igazán hideget, 17 fok alatti hőmérsékletet csak a gázzal fűtők 2 százalék tervez. A legtöbben 21-24 fok közötti kellemes melegben, 3 százalék pedig 24 fok fölötti lakásban tölti el a téli hónapokat. 

A nők nem engednek a komfortból

Bár a nők annak idején a férfiaknál magasabb arányban állították, hogy nem tudnak már a rezsivel spórolni, a friss felmérés szerint ők azok, akik kevésbé hajlandóak letekerni a fűtést. A férfiak jóval nagyobb arányban tervezik azt, hogy 21 fokosnál hűvösebb lakásban töltik a telet, mint nők. Tízből csaknem hat férfi vállalja a spártaibb körülményeket, vagy azt, hogy felvesz még egy pulóvert télen, a nőknél 57 százalék ezt nem tenné meg. 

A korosztályos bontás szerint a fiatalok a legfázósabbak. A 18-39 évesek alig kétötöde tervezi, hogy 21 fokosnál hidegebb lakásban vészeli át a telet, ebben szerepet játszhat az is, hogy ez a korosztály neveli a legtöbb kisebb gyereket, és elképzelhető, hogy félnek attól, hogy megfáznak. A 60 fölötti korosztály fele ezzel szemben vállalja 20 fokos vagy annál hűvösebb lakást is télen, a 17 fokosnál hidegebbet viszont már nem. A 24 fok fölötti meleget csak 3 százalék tervezi mindhárom korcsoportban.

A végzettség fordulópontot hozott

Az iskolai végzettség szerinti bontás hozta a legnagyobb eltérést a lakosságban. Az alapfokú végzettségűek jövedelme jellemzően alacsonyabb, vélhetően ez az oka annak, hogy ők azok, akik tényleg hajlandóak spórolni a gázzal, és 20 fokosra vagy még lejjebb tekerik a fűtést. Az érettségizettek és a diplomások több mint fele azonban nem enged a komfortból, legalább 21 fokos lakásban él télen, sőt a középfokú végzettségűek 4 százaléka annyira szereti megidézni a nyarat, hogy télen is legalább 24 fokosra fűti a lakását. 

A települések szerinti bontás alapján vidéken vagy a legnagyobb szórás. A falvakban vélhetően több az alternatív megoldás, amellyel a gáz kiváltható, ennek eredménye lehet, hogy a községekben a legmagasabb azok aránya is, akik még a 17 fokos hőmérsékletet sem engedhetik meg maguknak, és azoké is, akik 24 fokosnál melegebbet terveznek. 

A budapestiek sem a nagyon hideget, sem a nagyon hideget nem szeretik és vállalják, elenyésző volt azok aránya is, akik 17 fokosnál hidegebb, és azoké is, akik 24 fokosnál melegebb fűtéssel terveznek, egyébként nagyjából hasonló arányban fűtik fel a lakást 21 fokosnál melegebbre vagy hidegebbre. A megyeszékhelyeken is hasonlóak az arányok, a kisebb városokban viszont valamivel többen lesznek azok, aki hűvösebb lakásban töltik a téli hónapokat, mint akik 21 fok fölé fűtik a szobát. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.