A koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzet miatt fokozott figyelmet kapnak a megtakarítások. Ezen a téren óriásiak a különbségek, vagyis a megkérdezettek igencsak eltérően látják azt, hogy mekkora anyagi puffer kellene a biztonságos, nyugodt életükhöz.
Történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek.
A múlt év második felében és a 2021 első negyedévben a meghatározó trend a lakossági vagyonváltozásban a „kényszermegtakarítás” motívuma volt, mivel korlátozottak voltak a lehetőségek a szokásos fogyasztási szint fenntartására, így kényszerűen is gyorsabban nő a háztartási vagyon. A készpénz továbbra is megállíthatatlanul növekszik.
MIndezek apropóján a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az emberek 10 százaléka 500 ezer forint alatti tartalékot tart szükségesnek. A megkérdezettek negyede 0,5-1 millió forintot mondott, a többiek lényegében fele-fele arányban 1-2 millióról, illetve több mint 2 millió forintról beszéltek.
A részletes bontásból kiderül, hogy vegyesen alakultak az eredmények a nemek között. A félmillió forint alatti tartalékot a nőknek és a férfiaknak is a tizede említette, a nagyobb összegeknél azonban látványosabb különbségek adódtak.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.Miközben a nők 29 százaléka beérné 500 ezer forint - 1 millió forintos összeggel, a férfiaknak csak a 20 százaléka lenne ezzel elégedett. A férfiak a kétmillió feletti összegnél vannak többségben.
Az is egyértelműen látszik, hogy a fiatalok nagyobb puffert szeretnének, mint az idősebbek. A 18-39 évesek (azaz a fiatal felnőttek) 37 százaléka szeretne 2 millió forintnál nagyobb összeggel "nekimenni" a jövőnek. Az idősek, azaz 60 év felettiek pedig a "legalacsonyabb", kevesebb, mint félmilliós kategóriában vannak fölényben, igaz, csak 14 százalékuk látja ezt az összeget elegendőnek.
A végzettség alapján is beszédes különbségek adódtak. Miközben a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők 14 százaléka szerint a 500 ezer forint is megfelelő tartalék, a diplomásoknak mindössze 1 százaléka volt ezen a véleményen. Utóbbiak 65 százaléka a 2 millió feletti "megtakarítási tartományban" szeretne lenni az adatok alapján.
A lakóhely szerinti bontásból pedig az derül ki, hogy legtöbben 1-2 millió forintos vagy több mint 2 milliós tartalékot szeretnének. A budapestiek 72 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 59 százaléka, a kisebb vidéki városokban lakók kétharmada, a községbelieknek pedig a 61 százaléka jelölte meg ezeket az összegeket.