A továbbra is viszonylag optimistának tűnő kormányzati vélemények ide, a visszafogottabb, de alapvetően érezhető növekedéssel számoló piaci vélemények oda, a magyarok többsége (egészen pontosan 69 százaléka) úgy véli, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság miatt idén csak legfeljebb két százalékkal nő a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest, sőt csaknem minden második megkérdezett egyenesen csökkenésre számít - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy "Sok a bizonytalanság a gazdaság 2022-es teljesítményével kapcsolatban. Szerinted mennyivel nő a magyar GDP 2022-ben?" a válaszadók csaknem fele (46 százaléka) mondta azt, hogy csökkenésre számít, míg a legfeljebb kétszázalékos bővülésre számítók aránya 23 százalék.

Kapcsolódó

Csekély vigaszt jelenthet, hogy további csaknem hatoda (15 százaléka) számolt be arról, hogy várakozása szerint 2-4 százalék közötti lehet idén a gazdasági növekedés tempója, míg 8 százalék számít ennél is magasabb, 4-6 százalékos ütemre. Rajtuk kívül pedig akadt 8 százaléknyi szuperoptimista honfitársunk is, akik 2022-ben elképzelhetőnek tartanak 6 százalék feletti GDP-dinamikát – amire néhány hónapja még sokan képesnek tartották a magyar gazdaságot, a 2021-es - korábban soha nem látott tempójú - 7,1 százalékos növekedési boom után.

Erre számít a PM és az MNB

Egyértelműen látszik, hogy a magyarok többsége egyelőre a kormányzatnál kevésbé optimista. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanis a 2022-es költségvetés (még 2021 tavaszán) 5,9 százalékos GDP-prognózissal rakta össze. Persze azóta sok minden történt a világgazdaságban és Magyarországon egyaránt.

A koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság sajátos utórezgéseket produkált. Miközben a korlátozásokat szinte világszerte feloldották, a fogyasztás pedig gyorsan helyreállt, többféle probléma teszi próbára a gazdasági növekedést: chiphiány, alapanyag- és alkatrészhiány, logisztikai problémák, magas energiaárak infláció. A problémákat pedig csak tetézi az orosz-ukrán háború és annak számtalan, Magyarországot is érintő következménye. Varga Mihály, a negyedik Orbán-kormány pénzügyminisztere egy interjúban nemrégiben már arról beszélt, hogy "ebben a nehéz és bonyolult helyzetben is legalább 3-4 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető 2022-re".

Ehhez képest az MNB egy fokkal kevésbé bizakodó. A március közepén publikált legújabb inflációs jelentés – amelyben az úgy fogalmaztak, hogy "a magyar gazdaság növekedési képessége változatlanul erős, ugyanakkor a rövid távú gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi – alapján ugyanis a jegybanki stáb azzal számol, hogy a múlt évi 7,1 százalékos dinamika után – a háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően – a magyar GDP idén 2,5–4,5 százalékkal bővül.

Abból is látszik, hogy a sok, recesszióra számító átlagember nem ért a makrostatisztikához, hogy az MNB szerint  gazdasági növekedés éve bővülése a 2021-es lendület miatt az idén az áthúzódó hatások miatt 2,5 százalékos lehet még akkor is, ha nem lesz érdemi növekedés. Az idei év elején az MNB szerint akár 8-9 százalékos is lehetett a GDP-növekedése, ebben az állapotban volt a magyar gazdaság az orosz-ukrán háború kitörésekor.

Így látják a kutatók

A nemzetközi intézmények közül a Világbank januári prognózisa szerint azzal számol, hogy idén Magyarországon 5 százalékos bővülés várható, ere számít az OECD december eleji előrejelzése is. Eközben az EBRD nemrégiben publikált új előrejelzése szerint a magyar GDP idén csupán 3,5 százalékkal növekedhet.

A magyarországi kutatóintézetek között érdemi eltérések vannak a 2022-es GDP várható alakulása kapcsán. A Kopint-Tárki idén elérhetőnek látja a 4 százalékos növekedés, azzal a magyarázattal, hogy az állami beruházások visszafogásának szükségessége miatt mindez abba az irányba mutat, hogy az idei gazdasági növekedést gyakorlatilag a fogyasztás bővülése fogja húzni.

A GKI Gazdaságkutató tavaly decemberben még 4,5-5 százalékos magyar növekedést valószínűsített 2022-re, ezt március végén jelentősen, 2,5-3 százalékra csökkentette, ami az EU átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést valószínűsít.

Viszonylag optimistának számít a Századvég Gazdaságkutató is, amely 2022-ben 3,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a kutatók várakozása szerint a szomszédban zajló háború nem szünteti meg teljesen a magyar növekedést, tekintettel a gazdaság biztos alapjaira, a magas foglalkoztatási és beruházási rátára.

A banki elemzői vélemények jellemzően 2-4 százalék közé teszi a 2022 egészére várt GDP-növekedést - hangsúlyozva a sokféle, főleg negatív kockázatot.

A Raiffeisen Bank elemzői például a friss prognózisukban 2,5 százalékos ide GDP-dinamikával számolnak.

A nemek között nem túl nagy a véleménykülönbség

A most publikált közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a kevésbé magas növekedési várakozásoknál nincs érdemi eltérés a két nem között.

Magyarországon jelenleg a nők 46 százaléka, míg a férfiak 43 százaléka gondolja úgy, hogy idén recesszió, azaz mínuszba forduló gazdasági teljesítmény vár ránk, míg a legfeljebb két százalékos bővülésben bízók aránya is csaknem azonos.

A kormányzathoz hasonlóan óvatos optimista, 2-4 százalékos dinamikára a férfiak 19 százaléka, a nők 12 százaléka számít. A nők egyértelműen optimistábbak, ugyanis közülük jóval nagyobb a 4 százalék feletti idei bővülésben bízók aránya (22, illetve 11 százalék).

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint a legkevésbé optimistának a fiatalok (18-39 évesek) számítanak, ugyanis csaknem háromnegyedük (74 százalék) mondta azt, hogy legfeljebb 2 százalékos gazdasági növekedést vár idén a magyar gazdaságtól, ezen belül a recesszióra számítók aránya 52 százalékpont.

A gazdaság idei zsugorodását a középkorúak (40-59 évesek) 43 százaléka, míg a 60 év felettiek 38 százaléka várja. A többi növekedési sávnál nem volt érdemi eltérés a válaszadók életkora alapján.

Az iskolai végzettség alapján ebben a kérdésben szintén csak némi különbséget talált a Pulzus kutatása. Miközben Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, a diplomások körében a legmagasabb a 2021-hez képest zsugorodó gazdaságot, valamint a minimális, legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedésre számítók aránya egyaránt (50, illetve 26 százalék). Ehhez képest az alapfokú végzettségűek körében 43 és 22 százalék, míg a középfokú végzettségűeknél 45 és 23 százalék ez a két érték.

A legoptimistábbak, azaz a 6 százalék fölött ugrásra számítók között pedig diplomást csak nyomokban találni, viszont minden tizenkettedik középfokú és minden kilencedik alapfokú végzettségű magyar bízik ebben.

A 2022-es magyar GDP megítélésének ügyében a településtípus szerinti bontásban jelenleg látszik némi eltérés a községekben élők és az ország többi része között. Miközben ugyanis a legkisebb településeken élő válaszadók 64 százaléka számít legfeljebb a GDP 2 százalékos bővülésére idén, addig hatoduk (18 százalék) a tavalyihoz hasonló ugrásban bízik. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken élők fele recessziót, negyede legfeljebb kicsi GDP-dinamikát vár.

A fővárosban élők között a legkisebb (40 százalék) a gazdaság idei csökkenését várók aránya, míg negyedük a kicsi, ötödük pedig a moderált (2-4 százalékos) gyarapodásra számít.

 

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"