Az Orbán-kormány szigorítana a kisadózók tételes adóján, azaz a kata szabályain, mert úgy látják, hogy sokszor a bérfizetés adóterheinek megkerülésére használják a katás foglalkoztatást. Bár a hír már tavaly év végén is felröppent, akkor a Pénzügyminisztérium még tagadta, hogy hozzányúlna ehhez az adófajtához. A közelmúltban a Népszava írta meg, hogy a költségvetési bizottság múlt heti ülésén beterjesztett javaslatban az szerepelt, hogy jövőre a kormány a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be ebből az adóból. A 40 milliárd forintos többlet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől és nem adóemelésből származna.

A változtatásról Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában is beszélt a hétvégén, ebben egyebek mellett kijelentette, hogy a változtatások a legtöbb katást nem érintik, viszont érdemben tisztíthatják a piaci viszonyokat. Az államtitkár szerint a változtatásokkal az egyetlen cél, hogy kizárják a visszaélés lehetőségét.

Kapcsolódó

Az államtitkár szerint a probléma lényege, hogy bizonyos cégek a munkaerőt nem munkaviszony keretei között alkalmazzák, hanem katás vállalkozóként. Nem fizetik meg a munkaviszonyt terhelő közterheket, így a dolgozóknak jelentősen kevesebb nyugdíjuk lesz, és munkajogi védelem sem illeti meg őket. Izer szerint a legfontosabb módosítás ezt a helyzetet szüntetné meg azzal, hogy bizonyos esetekben extra befizetést ír elő. Ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a 3 millió forintot, akkor a 3 millió forint feletti rész után 40 százalékos adót kell leróni. Fontos, hogy a pluszadót az üzletfélnek, azaz a nagy cégnek kell befizetnie. Így nem éri majd meg a "bújtatott foglalkoztatás" - mondta az államtitkár a Magyar Nemzetnek.

Lábon lövi magát a kormány?

Az adószakértőket viszont megosztja, hogy mennyire jó ötlet ez a módosítás. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere például úgy véli, hogy a kata legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára (havi 50 ezer forint) és a bevételi érték 12 millió forintra történő megduplázására vezethető vissza. Emiatt ugyanis a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták.

A Niveus Consulting Group úgy látja, hogy a kata okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek. Egyszerre kell szigorítani a kata ellenőrzését -amit az adóhatóság be is jelentett - illetve a jogszabályt. Az adótanácsadó cég szakértői szerint bár a kormány most bejelentett változtatása a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, de maradnak nyitott kérdések. Példaként említette, hogy a kata törvény tartalmaz egy feltételrendszert, amelyből, ha nem teljesül legalább kettő, akkor automatikusan munkaviszonynak minősül a katás vállalkozó szerződése. A mostani feltételrendszer egyes elemei azonban nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak. Fischer szerint az ellenőrzések hatékonyságát nagyban növelné, ha a feltételrendszert is átgondolná a kormány.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) viszont egyenesen úgy értékelte a változtatást, hogy a magyar kormány "szeretné lábon lőni magát". Egyrészt az MKOE szerint a NAV által készített 2019-es ellenőrzések tapasztalatairól készített összefoglaló arra mutatott rá, hogy "nincs visszaélésszerű katázás a volt munkavállalók körében", másrészt arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor be fog indulni a teljesen törvényes körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként fogják továbbadni a cégek egymás között a katás teljesítéseket. Az MKOE továbbá sérelmezte, hogy nem gondolt a kormány az ügyvédekre vagy az olyan szolgáltatásokra, ahol természetszerűleg nagy összegű az egy kuncsaft által fizetett megbízási díj.

A többség egyetért a szigorítással

A Napi.hu a Pulzus Kutató segítségével megkérdezte a magyar embereket is, hogy mit gondolnak a kata módosításáról. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosság 55 százaléka támogatja a szigorítást. Közülük 45 százalék azért támogatja, mert túl sokan visszaélnek a lehetőséggel, míg 10 százalék a most bejelentettnél is jelentősebb szigorítást hajtana végre.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Ezzel szemben 45 százaléka a megkérdezetteknek nem ért egyet a módosítással: 35 százalék szerint a szigorítás miatt sok adózó visszatér majd a szürkezónába, 10 százalék pedig azért nem támogatja, mert úgy véli, fél év kevés az új feltételekhez való alkalmazkodáshoz.

A nemek között megoszlásból kiderül, hogy inkább a férfiak gondolják úgy, hogy a sok visszaélés miatt kellene szigorítani (52 százalék), illetve, hogy erősebb szigorítást kellene bevezetni (13 százalék). A nők esetében 40, illetve 8 százalék ez az arány.

Az kormány ötletét nem támogatók körében a nők vannak többségben: 41 százalékuk azért nem támogatja a szigorítást, mert szerintük sokan a szürkezónában fognak kikötni (ezzel szemben a férfiak 26 százaléka áll), 11 százalék szerint pedig kevés a fél év az új feltételekhez való alkalmazkodáshoz (itt a férfiak 9 százaléka vélekedett hasonlóan).

A korosztályos megoszlás tekintetében a támogatók tábora leginkább a 40-59 éves korosztályból kerül ki, de 59 százalékos a 60 év felettiek aránya is. A változtatás ellenzőinek több mint a fele (56 százalék) a 18-39 éves korosztályból kerül ki, de a 60 év felettiek körében is 41 százalékos ez az arány. Mindkét korcsoportban az erősebb érv a szigorítás ellen, hogy sokan visszatérnének a szürkezónába.

Az iskolai végzettségek tekintetében az látszik, hogy a szigorítás mellett a nagy többség (63 százalék) az alapfokú végzettségűek köréből kerül ki, de  a középfokú végzettségűek körében is 53 százalékos a támogatottsága a szigorításnak. a felsőfokú végzettségűeknek mindössze 36 százaléka ért egyet a szigorítással.

A módosítást nem támogatók körében megfordulnak az arányok: összességében a felsőfokú végzettségűek vannak többségben (64 százalék), a középfokú végzettségűeknek 47 százaléka van a szigorítás ellen, míg az alapfokú végzettségűeknél 37 százalékos az arány. Az ellenzők többsége attól tart, hogy sokan visszatérnek a szürkezónába.

Településtípusok szerinti megoszlás tekintetében főleg a községekben élőkből kerül ki a támogatók tábora (70 százalék szemben 30 százalék ellenző). Budapesten 45 százalék azok aránya, akik támogatják a kata szigorítását. A megyeszékhelyeken és városokban az össztámogatottsága az intézkedésnek 50 százalék körüli.

Az ellenzők táborában a Budapestiek vannak többségben (55 százalék), akik leginkább (43 százalék) azért nem támogatja  az elképzelést, mert attól tart, hogy sokan visszatérnek a szürkezónába.

Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!