Exponenciálisan emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma, ezzel párhuzamosan gyarapodik a kórházi kezelésre, lélegeztetésre szorulóké és a halálos áldozatoké is. Lassan egy hónapja, hogy a napi új esetszám meghaladja a kétezret, több mint hétezren fekszenek kórházban, a lélegeztetett betegek száma közelít a hatszázhoz. Az egészségügyi ellátórendszeren hatalmas a teher, amit csak a járványgörbe laposításával lehet csökkenteni.
Szakértők sora - Müller Cecília országos tisztifőorvossal együtt - naponta figyelmeztet rá, hogy ugyan jellemzően az időseknél és a krónikus betegeknél alakul ki szövődményes lefolyás, ami lassan vagy maradványtünetekkel gyógyul, vagy halállal végződik, de valójában ez bárkinél előfordulhat. Ugyan nagyon sok tapasztalat és tudás összegyűlt már a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban, de még mindig nem lehet előre megjósolni, hogy kinél hogyan zajlik le a fertőzés, a fiatalok ugyanúgy veszélyben vannak, mint az idősek, védekezni tehát mindenkinek kell és hosszú távú küzdelemre készülni.
A Covid-19 betegségre mind a mai napig nincs specifikus gyógymód, egyelőre nincs vakcina sem, csak hírek a fejlesztések különböző fázisairól. A vírus terjedésének meggátlására azonban így is vannak jól bevált módszerek, amelyek fegyelmezett alkalmazása pillanatnyilag a leghatékonyabb eszköz a kezünkben.
Így védekezzünk
Az egyes emberek közötti fizikai kontaktusok csökkentése alapvető, akárcsak a fertőzöttek azonosítása és elkülönítése. Ugyanígy fontos és hatékony a fokozott higiénia, a gyakori kézmosás, fertőtlenítés.
Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a maszk használata kettős védelmet nyújt. Nem engedi továbbadni a fertőzést és a viselőjét megvédi ettől. A legegyszerűbb, otthon készített textilmaszk is több mint 90 százalékos hatékonyságú a nyálcseppek kiszűrésében, a sebészi maszk pedig 98 százalékos biztonságot ad. Hétköznapi használatra, nem covidos betegek ápolására mindkettő megfelelő.
A november 11-től érvényes járványügyi szigorítás részeként kötelezővé tették a maszkviselést a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések egyes közterületein, amelyeket a polgármesterek jelölnek ki. Továbbra sem kötelező maszkot hordani sportolás közben, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken. A szigorítással a magyarok közel kétharmada többé - kevésbé egyetért - derül ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A megkérdezettek közel 40 százaléka teljes mértékben egyetért a közterületi kötelező maszkviseléssel, tovább 20 százalék inkább igen, mint nem. A lakosság mintegy 40 százaléka azonban valamilyen szinten nemtetszésének adott hangot, 23 százalékuk elutasítóan állt az intézkedéshez.
A szigorítás hatályba lépésének napján, november 11-én szerdán a nagyobb városok és a kerületek polgármesterei sorban jelentették be, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be a közterületeken. Legtöbben azt a kormány által is megfogalmazott elvet követik, hogy a parkok és zöldterületek kivételével mindenhol orrot és szájat takaró maszkot kell viselni.
Kivétel például Szeged, ahol a parkokban sem lehet levenni a maszkot, Székesfehérváron pedig a játszótereken is kell viselni 6 év fölött. Máshol ez inkább csak ajánlott. Budapesten többek között az V., a II. és a III. kerületben tették általánossá a közterületi maszkviselési kötelezettséget.
A Pulzus kutatásából kiderül, nemek szerint nem egyforma a szigorítás fogadtatása. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak inkább tudtak azonosulni a döntéssel, 40 százalékuk jelezte egyetértését, 20 százalékuk pedig inkább egyetértett az intézkedéssel, mint elutasította azt. A nők 38 százaléka teljes egyetértését fejezte ki a szigorítás kapcsán, 18 százalékuk válaszolta azt, hogy inkább egyetért vele, mint nem.
A nők 20 százaléka inkább nem, 23 százalékuk pedig egyáltalán nem értett egyet az intézkedéssel.
Sokkal markánsabb a különbség korosztályonként a kötelező köztéri maszkviseléshez való hozzáállásban, amire részben magyarázatot adhat, hogy az idősebbek számára jellemzően nagyobb kockázattal jár a fertőzés.
Míg a 18-39 éves korosztály 22 százaléka ért egyet az intézkedéssel, a 40-59 éveseknek pedig a 40 százaléka, a 60 évesek és idősebbek több mint fele egyértelműen az igen mellett állt ki.
Az inkább igen, mint nem típusú véleményekben nincs ekkora különbség, 20 százalék körüli minden korosztályban. Összességében a 60 évesek és az idősebbek háromnegyede ért egyet a köztéri maszkviselés kötelező tételével, míg a 39 év alattiaknak csak 42 százaléka válaszolta ezt.
Nem számottevő a különbség a maszkviselés kötelezővé tételének megítélésével kapcsolatban a válaszolók iskolai végzettsége szerint. Az alapfokú végzettségűek és a diplomások egyaránt 41 százaléka teljes egyetértésének adott hangot, az alapfokú végzettségűek és az érettségizettek között pedig az inkább igen, mint nem véleményekben volt egyetértés, mindkét csoport 19 százaléka ezt a választ adta.
Összességében a diplomások álltak legnagyobb arányban a döntés mellé, az inkább igen, mint nem vélemények 25 százalékos arányával együtt 66 százalékuk helyeselte a szigorítást. Az alapfokú végzettségűek 60 százaléka, az érettségizettek 53 százaléka értett egyet az új szabállyal.
Meghatározónak tűnik a véleményalkotásban, hogy a válaszoló Budapesten, megyeszékhelyen, városban vagy községben lakik. A budapestiek körében élvezi a legnagyobb támogatást a döntés. Összesen 62 százalékuk jelezte egyetértését, kifejezetten igent mondott a fővárosiak 36 százaléka, míg 26 százalékuk inkább egyetért vele, mint nem.
A városokban élők között volt a legnagyobb a határozott igenek aránya - 45 százalék- az inkább egyetért vele, mint nem válaszokkal együtt 59 százalékban álltak a szigorítás mellé.
Összességében a községekben élők 59 százaléka is egyet ért a maszkviseléssel, azonban ezen belül 40 százalék az határozott igenek, 19 százalék az inkább igenek aránya.