A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt a magyarországi kiskereskedelem bővülésében az úgynevezett nem-élelmiszerek forgalmának emelkedése játszotta a főszerepet.

Miközben az élelmiszer-forgalom 2016 és 2019 között évente 3-4 százalékkal nőtt, a nem-élelmiszereknél 7-10 százalékos volt a növekedés. A teljes kiskereskedelmi forgalom - az üzemanyagokkal együtt - 5-7 százalékkal nőtt. A nem-élelmiszerek közé tartoznak többek között a tartós fogyasztási cikkek, például a háztartási gépek, műszaki cikkek, sok, egyszeri nagyobb kiadást jelentő termék. A múlt évben a nem élelmiszerek elvesztették a korábbi lendületüket, 2020-ban 0,4 százalékkal csökkent a forgalmuk, miközben az élelmiszerek azért egy 3 százalékos többletet hoztak össze.

 

A nem élelmiszereknél és így tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet kézenfekvő, a járvány miatti fizetéscsökkentések, leépítések, bizonytalanság miatt sok háztartás lemondott a komolyabb kiadást jelentő beszerzésekről, Ugyanez történt a járvány előtti, 2008-ban elmélyülő válság során, a legrosszabb évben, 2009-ben 9 százalékkal zuhant a nem-élelmiszerek forgalma. Majd a kilábalás éveiben a háztartások egyre bátrabban költekeztek és pótolták a krízisidőszakban elhalasztott vásárlásaikat. Most is az a kérdés, hogy a háztartások miről mondtak le a járvány alatt és fogják-e pótolni azokat a vásárlásokat és erre mikor kerül sor. A válasz most megérkezett.

A magyarok kétharmada nem halasztott el komolyabb beruházást - például lakásfelújítást, autó- vagy drágább háztartásigép-vásárlást a járvány alatt - derült a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Az eredményből az is látszik, hogy a magyarok harmada viszont későbbre tette a komolyabb beszerzéseket.

A megkérdezettek tizede viszont egy éven belül bepótolja, 13 százalékuk viszont teljesen lemondott a korábbi tervéről.

A nők és a férfiak válaszai lényegben azonos arányt mutatnak: az érintettek kétharmada nem halasztotta el a vásárlásait. A nőknél kicsit magasabb azoknak az aránya, akik egy éven belül rendeznék a sorokat, míg a férfiaknál azok vannak kicsit nagyobb arányban, akik 2-3 éven belül tennék meg ezt.

Az is kiderül az eredményekből, hogy a középkorúak és a 60 évnél idősebbek hatoda a pandémia miatt elhalasztott beszerzést végleg levette a napirendről. A legfiatalabbak, azaz a 39 év alattiaknak pedig a 12 százaléka egy éven belül tervezi bepótolni a "nagybevásárlást".

A diplomások és a középfokú végzettségűek jellemzően nem tolták későbbre a szóban forgó beruházásokat, ez inkább az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre igaz, bár náluk is többségben vannak, akik a járvány miatt nem mondtak le azokról.

Miközben a budapestiek 8 százaléka mondta azt, hogy egy éven belül megveszi, amit kinézett magának, a megyeszékhelyen élőknél sokkal alacsonyabb az arányuk, 5 százalékos. Ezzel szemben a kisebb vidéki városok lakóinak 15 százaléka szabott magának egyéves határidőt. A községek lakói pedig a felmérés összesített átlagának megfelelő választ adtak, 10 százalékuk tervezi a "pótlást" rövid távon.