Szerda reggelig 4,3 millióan regisztráltak a vakcinainfo.gov.hu oldalon, ezzel jelezve, hogy igényt tartanak a koronavírus elleni védőoltásra. Az eddig beoltottak száma 3,3 millió fő, vagyis további egymillió regisztrált várakozik még, akik a láthatóan gyorsuló oltási tempó mellett akár két hét alatt sorra kerülhetnek. Azaz május elejére, közepére elfogynak az oltakozók, legalábbis azok, akik eddig határozottan kiálltak az oltás felvétele mellett.

A 4,3 millió oltottal még mindig messze leszünk a szakértők által kívánatosnak tartott 80-90 százalékos átoltottságtól, ami a nyájimmunitás feltétele lenne egy olyan fertőzőképességű variáns, mint a brit mutáns, terjedése mellett.

Kapcsolódó

A KSH mérései szerint ugyan folyamatosan javul az oltási hajlandóság a magyarok körében, a legutóbbi, április 15-én közzétett felmérésnél a lakosság 60 százaléka jelezte biztosra, hogy felvenné az oltást. Ami még így is jóval több, mint ahányan valóban regisztráltak az erre a célra létrehozott honlapon. További 17 százalék bár bizonytalanul, de az oltás mellett foglalt állást. Mindeközben a központi kommunikációban szinte kizárólagossá vált az oltás járványmegállító szerepének hangsúlyozása. 

Vajon lesz-e kit oltani?

Április 9-én Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli interjújában kijelentette, június elejére a 8 millió felnőttkorú magyar állampolgárból képesek leszünk 7 milliót beoltani. Ugyanakkor azt is hozzátette: "Attól tartok, hogy nem lesz annyi regisztrált és magát beoltani akaró ember, mint amennyi vakcina." A mai számok mellett egyre megalapozottabbnak tűnik a miniszterelnök aggodalma.

Adódik a kérdés, mit lehetne tenni, hogy a nyájimmunitáshoz szükséges további milliókat a vakcina felvételére ösztönözzük.  Ha a sűrűsödő kormányzati üzenetek és a szakértők állásfoglalásai nem bírnak kellő motivációval, ott van még a lehetőség az oltás kötelezővé tételére.

Jogi akadálya az oltás kötelezővé tételének nincs, Magyarországon jól működik a gyerekek kötelező védőoltási rendszere. Más kérdés, hogy milyen lenne a lakossági fogadtatása ha a felnőtteknek általános kötelezővé tennék a Covid-vakcinátét. Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász az egészségügyi szakembereket meghallgató „Covid 2021 vizsgálóbizottság” ülésén egy kérdésre reagálva úgy nyilatkozott: "minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást, nem is érti, mivégre az önkéntesség”. Orbán Viktor kormányfő szerint azonban a magyarok kényesek a szabadságukra. Ha valamire rákényszerítenek, még akkor is, ha az jó, kritikusan állunk hozzá. Így Magyarországon nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - mondta a kormányfő április 2-án, a Kossuth rádióban.

Teljes a megosztottság

A Pulzus Kutató legfrissebb, a Napi.hu megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei a társadalom teljes megosztottságát tükrözi: az ezerfős, felnőttekből álló reprezentatív mintában 38 százalékban álltak ki az oltás általános kötelezővé tétele mellett, mondván, ez egy csapásra véget vetne a járványnak. Ezzel szemben 41 százalék azért utasította el a lépést, mert úgy véli, hogy emiatt még többen mondanának nemet a vakcinára.

Viszonylag nagyobb csoport (13 százalék) egyes munkakörökhöz kapcsolódóan elfogadná a kötelező koronavírus oltást. Ez amúgy sem ritkaságszámba menő dolog, jogszabály alapján jelenleg is kötelezővé tesznek bizonyos oltásokat foglalkozáshoz vagy egy átmeneti időszakhoz kötötten.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféraprojekt-szakértője, Zeller Judit a HVG-nek arról beszélt, hogy ha a kormány nem teszi kötelezővé az oltást, akkor olyan helyzetet kell teremtenie, ahol ténylegesen megmarad a választás lehetősége, és nem kerülnek nyomás alá az emberek. A legkritikusabb területnek a munka világát tartotta. Úgy vélte, teljesen egyértelművé kell tenni, hogy például megbetegedési veszély esetén kötelező-e a védőoltás, illetve a munkáltató elvárhatja-e a munkavállalójától, hogy be legyen oltva, ezt feltételül szabhatja-e egyes munkakörök betöltéséhez.

Kérdés az is, hogy a munkáltató köteles lesz-e a saját költségére biztosítani a dolgozójának a védőoltást. Ha bizonyos munkakörökben kötelező lesz, akkor azt beoltatlanok tényleg nem láthatják el, munkaviszonyt ugyanis nem kötelező létesíteni. Ha valaki például adott munkakörhöz nem akarja letenni az előírt hivatali esküt, az sem perelhet, hiszen nem kötelező ott dolgoznia - hangsúlyozta a szakértő.

llllllllllll

Nem bíznak benne, hogy lesz elég

Egy másik csoport, a válaszolók 9 százaléka viszont azért nem tenné kötelezővé az oltást, mert nem bízik abban, hogy rendelkezésre áll az ehhez szükséges mennyiségű oltóanyag.

Az oltás kötelezővé tételének megítélésében lényegében teljes az egyetértés a nők a férfiak között, nemek szerint nincs különbség a véleményekben, mind a nők, mind a férfiak 38-38 százaléka volt azon az állásponton, hogy ez a lépés egy csapásra véget vetne a járványnak, és 40-40 százalékuk nemmel válaszolt az esetleges kötelezővé tételre.

A járványnak esetlegesen egy csapásra véget vető oltottságot illetően érdemes figyelembe venni azt , hogy vannak olyan, a járványkezelésben nagy sikert elérő országok, amelyek egészen alacsony átoltottság, kevés vakcina mellett is sikeresen védekeztek. Legutóbb Portugáliában süllyedt tartósan a legalacsonyabb szintre Európában az új fertőzöttek lakosságarányos száma, miközben hozzánk képest oda csak csurrannak-cseppennek az oltások a Quibit cikke szerint.

Ha korcsoportonként vizsgáljuk a kötelezővé tétel mellett kiállók, illetve az azt elutasítók arányát, markáns választóvonalként tűnik fel a 60 éves életkor. Míg a 60 évesnél fiatalabbak közül csak alig minden harmadik válaszoló választaná ezt az utat, a 60 év felettiek 55 százaléka pártolná a kötelező Covid-oltást.

A munkakörhöz kötöttséget és a rendelkezésre álló vakcinamennyiséget illetően nagyobb az egyetértés a különböző korú válaszolók között, a jogi út elutasítása pedig főleg a 60 évesnél fiatalabbakra jellemző, közel felük válaszolta, hogy azért nem tenné kötelezővé az oltást, mert akkor még többen mondanának rá nemet.

A 60 évesnél idősebbek korosztályába tartozó válaszolóknak mindössze alig negyede (24 százaléka) vélekedett így.


Még jobban szórnak a vélemények a válaszolók iskolázottsága szerint. Míg az alapfokú végzettséget szerzők 43 százaléka áll ki a kötelezővé tétel mellett, az érettségizetteknek csak 30 százaléka, a diplomásoknak pedig a 36 százaléka volt ezen az állásponton.

Míg a középfokon iskolázottaknak mindössze 7 százaléka tartja jó ötletnek az egyes munkakörökhöz kötött kötelező oltást, a diplomások 20 százaléka tartotta elfogadhatónak ezt a megoldást, és az alapfokú végzettségűek 15 százaléka is ezen az állásponton volt.

Az oltóanyag vélt hiánya miatt a diplomások 14 százaléka, az alapfokon képzettek 9 százaléka, az érettségizettek 5 százaléka utasítja el a hatósági beavatkozást.

Egyértelműen elutasítja a kötelezővé tételt az érettségizettek 58 százaléka, míg a másik két csoportnak alig harmada képviselte ezt a véleményt.

A Pulzus felmérésének eredményei szerint a lakóhely jellege nem játszik lényeges szerepet az oltás kötelezővé tételének megítélésében. A megyeszékhelyeken élők véleménye azért valamennyire eltér az átlagtól, az átlagos 41 százalékkal szemben 46 százalékuk utasítja el teljesen a kötelezővé tételt, s az átlagos 38 százalékkal szemben 36 százalékuk véli úgy, hogy a jogi út egy csapása véget vetne a járványnak.

A vakcina körüli jogi kérdésekről a TASZ is készített útmutatót, amelyben kijelentik, az állam feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy az állampolgárok legalább a nyájimmunitáshoz szükséges arányban felvegyék az oltást. Ez alapvetően két módon érhető el: az állampolgárok meggyőzésével az oltás szükségességéről, vagy az oltás kötelezővé tételével.

Útmutatójuk szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén jogi szempontból mindkét út elfogadható, azonban a kormány tájékoztatásával egyetértésben a TASZ szerint sem kívánatos a jogi út, s amennyiben a meggyőzés eszközeivel elérhető a nyájimmunitás, akkor nem szabad jogkorlátozással kikényszeríteni azt. Ezzel nemcsak azok számára garantálható a védettség, akik egészségügyi okból nem adathatják be az oltást, hanem azok számára is, akik lelkiismereti okból utasítják azt vissza. A meggyőzéshez szerintük a kormánynak többféle eszköz áll rendelkezésre, úgy mint a megfelelő tájékoztatás, és az oltás körüli bizalom helyreállítása, valamint kibővítése.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.