Piaci és kormányzati optimista vélemények ide vagy oda, a magyarok többsége (egészen pontosan 57 százaléka) úgy véli, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság miatt idén csak legfeljebb két százalékkal nő a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A válaszadók további csaknem harmada (29 százaléka) számolt be arról, hogy várakozásuk szerint 2-4 százalék közötti lehet idén a gazdasági növekedés tempója, míg további 8 százalék számít ennél is magasabb, 4-6 százalékos ütemre. Rajtuk kívül pedig akadt 6 százaléknyi szuperoptimista honfitársunk, akik 2021-ben elképzelhetőnek tartanak 6 százalék feletti GDP-dinamikát - ha nekik lenne igazuk, akkor gyakorlatilag megvalósulna a a közgazdászok többsége által már elvetett V-alakú kilábalás, azaz egy év alatt ledolgozná a 2020-ben elszenvedett 6,5 százalék körüli mínuszát a magyar gazdaság.

Kapcsolódó

Erre számít a PM és az MNB

A magyarok többsége tehát egyelőre a kormányzatnál kevésbé optimista. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanis a legújabb, 2020 szilveszterén publikált négyéves gazdasági és költségvetési prognózisa szerint azzal számol, hogy a múlt évi 6,4 százalékos gazdasági visszaesés után 2021-ben 3,5 százalékkal nő a magyar gazdaság, majd 2022 nagyobb sebességre kapcsol és a választási évben látványos, 5,4 százalék feletti GDP-bővülést várnak, majd 2023 és 2024-ben is legalább négy százalékos ütemmel számolnak.

Ehhez képest az MNB egy fokkal még inkább bizakodó. A december közepén publikált legújabb inflációs jelentés alapján ugyanis a jegybanki stáb azzal számol, hogy a múlt évi 6,0-6.5 százalékos zsugorodás után, a gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. Az alappályán a vakcina 2021 tavaszán, 2021 második felében bekövetkező széleskörű elterjedésére számítanak, aminek hatására a járvány visszaszorul, és ezzel a korlátozások és a társadalmi távolságtartás is oldódik. Ennek nyomán a jegybank szerint a magyar gazdaság 3,5-6,0 százalék közötti mértékben bővülhet 2021-ben. Majd 2022-ben 5,0 és 5,5 százalék közötti, míg 2023-ban 3,0 és 3,5 százalék közötti növekedés várható az MNB szerint.

Így látják a kutatók

A nemzetközi intézmények közül a Világbank friss prognózisa szerint azzal számol, hogy idén 4 százalékkal nőhet a globális GDP, Magyarországon pedig 3,8 százalékos bővülés várható, jövőre pedig 4,3 százalékos dinamikát becsülnek. Az OECD december eleji előrejelzése 2021-2022-ben átlagosan évi 3 százalékos növekedéssel számol.

A magyarországi kutatóintézetek között is érdemi eltérések vannak a 2021-es GDP várható alakulása kapcsán. A Kopint-Tárki erre az évre 2021-re 3,5 százalékos növekedést vár, ezt részben a bázishatás, részben az a feltételezés magyarázza, hogy az év második felét már nem (vagy alig) sújtja a járvány. A konszolidáció azonban lassú és részleges lesz, különösen a turizmusban.

A Pénzügykutató két forgatókönyvet fogalmazott meg legutóbb, az egyik szerint az idei évi növekedés szerény mértékű, 1-2 százalékos, míg a másik szcenárióhoz tartozó növekedés elérheti a 3-4 százalékot.

Abban általános az egyetértés a GKI Gazdaságkutató szerint, hogy a válság előtti, 2019-es GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság, az intézet 2021-re 3,7 százalékos bővülést vár.

A leginkább optimistának a Századvég Gazdaságkutató számít, amely 2021-ben 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, majd 2022-re vonatkozó előrejelzésünkben 4,5 százalékos növekedést valószínűsítenek.

A banki elemzői vélemények jellemzően 3-4 százalék közé teszi a 2021 egészére várt GDP-növekedést - hangsúlyozva a sokféle, főleg negatív kockázatot.

A nemek között kicsi a véleménykülönbség

A most publikált közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon a nők 55 százaléka, míg a férfiak 59 százaléka gondolja úgy, hogy idén csak legfeljebb két százalékkal nő a magyar GDP a 2020-ashoz képest. A kormányzathoz hasonlóan óvatos optimista, 2-4 százalékos dinamikára a férfiak 27 százaléka, a nők 30 százaléka számít.

 

A két nem képviselői közül hasonló arányban (7, illetve 9 százalék) mondták azt, hogy 4-6 százalék közötti bővülésre számítanak, míg a szuperoptimisták (azaz a 6 százaléknál magasabb ütemre számítók) közé a férfiaknál 7 százalék, a nők 6 százaléka tartozik.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint a legkevésbé optimistának a a középkorúak (40-59 évesek)számítanak, ugyanis csaknem kétharmaduk (64 százalék) mondta azt, hogy legfeljebb 2 százalékos gazdasági növekedést vár idén a magyar gazdaságtól - ez az arány a fiataloknál (18-39 évesek) "csak" 53 százalék, míg a 60 év felettiek körében 54 százalék.

Az iskolai végzettség alapján ebben a kérdésben némi különbséget talált a Pulzus kutatása. Miközben Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, a diplomások körében a legmagasabb a minimális, legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedésre számítók aránya: 62 százalék. Ehhez képest az alapfokú végzettségűek körében 56 százalék, míg a középfokú végzettségűeknél 55 százalék ez az érték.

A 2-4 százalékos bővülést várók közé különösen sokan (34 százalék) tartoznak a középfokú végzettséggel rendelkezők közül, míg itt a diplomások aránya csupán 19 százalék. A felsőfokú végzettségűek körében találták a leginkább optimistákat is: közülük minden kilencedik ember arra számít, hogy hirtelen 4-6 százalékos száguldásra vált a magyar gazdaság, sőt minden tizenkettedik egyenesen előjelugrást vár (mínusz 6,5 százalékról plusz 6 százalékra).

A 2021-es magyar GDP ügyében minimális az eltérés a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis e két csoportba tartozó válaszadók kétharmada számít legfeljebb 2 százalékos bővülésre idén. Ezzel szemben a városokban és a községekben élők körében ez az arány alig haladta meg a 50 százalékot.

A községekben élők közül csaknem minden harmadik válaszadó bízik abban, hogy idén összejön a 2-4 százalékos gyarapodás, ezzel szemben a fővárosiak 23 százaléka tartozik ebbe a körbe.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"