Az elmúlt tanév a tanártüntetésektől és a státusztörvénytől volt hangos. De ennek ellenére mégis a tanári mesterképzés a legnépszerűbb a felsőoktatásba jelentkezők körében. Tavalyi évhez képest nőtt a jelentkezők száma, míg 2022-ben 1957 fő jelölte meg első helyen a pedagógus mesterképzést, idén a jelentkezések alapján 2753-an szeretnének tanári mester diplomát szerezni.

A ponthatárokat július 26-án hirdetik ki egy úgynevezett Pont Ott Parti keretében, a pontvárónak idén a fővárosban a Budapest Park ad otthont - ezt egyébként Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár jelentette be.

A Napi.hu kérésére a Pulzus kutató körbejárta, már hogy mekkora béremelést adnának a szülők vagy nagyszülők az általános iskolai, vagy a gimnáziumi tanároknak, és a friss kutatásban az egyetemi oktatók bérére kérdezett rá a közvéleménykutató cég.

Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egyetemi oktatók átlagbére bruttó 626 548 forint.

Raktárosi fizetések a felsőoktatásban 

Az egyetemi oktatók bérét 2021. szeptemberében és 2022. januárjában emelték 15-15 százalékkal. A szektorban dolgozók szerint az oktatói alapbérek azonnali megháromszorozására lett volna már akkor is szükség - írja a G7. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) több mint 20 éve főállásban oktató habilitált adjunktus havi nettó fizetése 259 967 forint. Ugyanitt a három felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező docens nemzetközi kutatási projektekkel és 50 szakdolgozóval a háta mögött nettó 352 797 forintot visz haza. Egy tanársegédnek, aki fél évente 7 kurzust tart, egyszerre 14 szakdolgozóval foglalkozik, rendszeres konferencia-előadó, nettó fizetése 197 892 forint. 

Egy szakportál szerint az Aldi biatorbágyi központi raktárában a logisztikai dolgozók kezdőfizetése a minimálbér több mint kétszeresére nőtt idén, a raktárosok havi bruttó 477 ezer forintot visznek haza, ha valaki hűséges az Aldihoz, hat év év után a bruttó bére 553 ezerre is nőhet. 

A diplomások többet adnának

A Pulzus kutatása szerint, - ami a teljes lakosság véleményét tükrözi -  a felsőoktatásban az oktatók bruttó 626 548 forintos bérét a megkérdezettek ötöde 30 és 50 százalékkal emelné, a válaszadók harmada 10 és 30 százalékkal adna magasabb bért a felsőoktatásban dolgozóknak, majdnem minden tizedik válaszadó 50 és 80 százalék közötti béremelést tartana indokoltnak, és körülbelül a válaszadók tizede pedig azt mondta: nem adna egy fillérrel sem többet az egyetemeken tanítóknak.

 

Kép: Napi.hu

Ha nemek szerint vizsgáljuk a nők harmada adna 10 és 30 százalékkal több fizetést a hallgatók óraadóinak vagy tanársegédeknek, a férfiaknak pedig a negyede. Ugyanakkor a válaszadó férfiak nagyvonalúbbak a 30 és 50 százalékos fizetésemeléskor, mint a nők. Utóbbiak tizede, előbbiek harmada szerint lenne szükség legalább ekkora bérfejlesztésre a felsőoktatásban.

Nagy az egyetértés a nemek között a 80 és 100 százalékos béremelésről, mindkét nem esetében 6-6 százalék adna jelentősen több fizetést az egyetemi oktatóknak.

 

Kép: Napi.hu

Iskolai végzettség szerint az látszik a Pulzus kutatásából, hogy a válaszadó diplomások sokkal magasabb béremelést adnának a felsőoktatásban dolgozóknak, mint az alapfokú vagy középfokú végzettségűek. A diplomások harmada szerint 10 és 30 százalék között és szintén harmada szerint 30 és 50 százalék közötti fizetésemelést érdemelnének az oktatók, míg az alapfokú végzettségűek harmada 10 és 30 százalékos béremelést tartana indokoltnak, és csak az ötödük adna 30 és 50 százalék közötti bérfejlesztést az egyetemeken tanítóknak.

 

Kép: Napi.hu

Korcsoportok szerint a hatvan év felettiek fele adna 10 és 30 valamint 30 és 50 százalékkal magasabb bért az oktatóknak, lakóhely szerint pedig a fővárosban élők fele szerint lenne szükség 10 és 30 és 30 és 50 százalékkal magasabb fizetésre a felsőoktatásban is. A községben élőknek pedig valamivel több mint negyven százaléka mondta ugyanezt.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. A kutatást a Napi.hu kérésére végezték június 20-a és június 21-e között.

A Pulzus kutató által készített felmérésben a válaszadók többsége, 55 százaléka nő volt, 45 százaléka pedig férfi és jellemzően városban élt. Inkább a 18 és 59 év közöttiek válaszoltak, a hatvan év felettiek válaszai 29 százalékot tettek ki. A Pulzus felmérésében résztvevők többsége alap és középfokú végzettséggel rendelkezett, és csak ötödüknek (18 százalék) volt felsőfokú végzettsége, diplomája.

Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk az általános iskolai pedagógusok béremelésével. Abból az derült ki, a Pulzus felmérése szerint, hogy budapestiek és a férfiak szerint kellene jócskán, akár 50 és 100 százalék közötti összeggel is megemelni az általános iskolában tanító pedagógusok fizetését.

A 40 év körüli szülők, a 60 éves vagy idősebb nagyszülők és jellemzően a férfiak voltak nagyvonalúbbak a középiskolákban dolgozó pedagógusok fizetésemelésének tekintetében, erről itt írtunk bővebben. A megkérdezettek fele 10 és 50 százalékkal több bért adna a gimnáziumi tanároknak, minden ötödik válaszadó pedig még többet, akár 100 százalékkal is megemelné a tanári fizetéseket.