A magyarok negyede - saját bevallása szerint - nem költ ajándékokra most karácsonykor - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Ebben feltehetően szerepet játszik a koronavírus-járványból adódó óvatosság, bizonytalanság, amely alaposan átírta az idei kiskereskedelmi forgatókönyveket.

2016 óta ugyanis minden évben 5-6 százalékkal nőtt az üzemanyagok nélkül számolt kiskereskedelmi forgalom, a trendszerű növekedés a pandémia miatt megtorpant. Idén szeptemberben például 2 százalékkal maradt el a forgalom az egy évvel korábbitól, az év első tíz hónapjában pedig mindössze pedig kevesebb mint 3 százalékos volt a többlet.

Kapcsolódó

Az is látszik a részletes adatokból, hogy a ruhák, cipők, számítástechnikai cikkek, használt ruhák forgalma elmaradt a tavalyi szinttől, miközben az élelmiszerek, a járvány miatt a gyógyszerek forgalma nőtt éves összevetésben az év első kilenc hónapjában. Emellett szintén a járvánnyal összefüggésben az internetes forgalom is masszívan emelkedett. A háztartások karácsonyi bevásárlásai a GDP alakulása szempontjából is kulcsfontosságúak: egyelőre kérdés, hogy a járvány negatív hatásai miatt jelentős mínuszba kerülő GDP-nek mekkora támaszt ad majd a negyedik negyedévben a lakossági fogyasztás, ezen belül a kiskereskedelmi forgalom.

A Pulzus Kutató felmérése szerint a legtöbben, a megkérdezettek 42 százaléka maximum 25 ezer forintot szán erre, 21 százalékuk 25-50 ezres karácsonyi büdzsével készül a következő hetekre. Mindez azt is jelenti, hogy a magyarok majdnem kétharmada legfeljebb 50 ezer forintot költene. Az érintettek mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy 100 ezer forintnál nagyobb lenne ez az összeg.

A nők és férfiak egyaránt alig több mint 40 százaléka 25 ezer forint alatti ajándékbüdzsével vág neki a szezonnak. A legnagyobb eltérés az 50-75 ezer forintos sávban mutatkozik: a férfiak 3 százaléka, a nőknek viszont a 6 százaléka vásárolna ennyiért.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A kutatás szerint a diplomások közel fele 48 százaléka 25-100 ezer forintért venne ajándékot. Míg a középfokú és alapfokú végzettségűeknek kevesebb mint a harmadának lesz ennyi pénze.

A fiatalok, a 18-39 éves korosztály majdnem fele ajándékozna 25 ezer forint alatti értékben, 19 százalékuk viszont egyáltalán nem számol ajándékvásárlással. Az idősebbek - 60 év felettiek - körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem terveznek költekezést, 32 százalékuk kihagyja ezt az idei szezonban.

A megyeszékhelyeken élők 6 százaléka tervez jelentősebb, 100 ezer forintos kiadást. A budapestieknek csak a 4 százalékára igaz ez, a községben élőknek pedig az 5 százalékára. A fővárosiak és községbelieknek majdnem a harmada mond nemet az ajándékbeszerzésre, a megyeszékhelyeken és kisebb vidéki városokban lakóknak viszont csak az ötöde.