Bankkártyával fizetve a rezsit több ezer forintot is spórolhat évente, aki ügyesen és precízen használja ki a bankok pénz-visszatérítési akcióit. Ehhez persze hitelkártyát kell igényelni, és a használata közben gondosan ügyelni arra, hogy kamatmentesek maradjanak a költések. A hitelkártya-birtokosok egyre tudatosabbak ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a kamatozó kártyakövetelések összege folyamatosan csökken, és a mindig nagyon költséges és magas kamattal járó készpénzfelvételre is csak elvétve használják már az ügyfelek a hitelkártyát.
Vélhetően azonban nem a visszatérítéseknek, hanem a kényelemnek köszönhető, hogy a rezsiszámlák kiegyenlítésére is egyre többen használják a bankkártyájukat, ami nem csak hitel-, hanem betéti kártya is lehet, sőt vélhetően a legtöbb esetben betéti kártyáról van szó. A Pulzus Kutató friss, reprezentatív felmérése szerint a lakosság csaknem egyharmada már bankkártyával egyenlíti ki a rezsiszámlákat, többen fizetnek így, mint sárga csekken, amit 29 százalék választ. A legnagyobb kényelmet jelentő csoportos beszedéssel 16 százalék fizet, ugyanennyien vannak azok, akik egyedi utalással rendezik a rezsit. A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs rezsiszámlája.
Hasonló felmérést pont egy évvel ezelőtt végzett a kutatócég a Napi.hu számára, azóta viszonylag kevés változás történt a fizetési szokásokban. Az egyetlen szembetűnő változás az, hogy a csoportos beszedések aránya csökkent, az egyedi átutalásoké pedig nőtt azóta. Előbbi módszernek az az előnye, hogy a fogyasztónak nem kell foglalkoznia a rezsiszámlával, azt automatikusan levonja a szolgáltató a bankszámlájáról a megadott határidőben. Utóbbinak pedig az lehet az előnye, hogy a fogyasztó jobban kézben tudja tartani a költéseit, ellenőrizheti, mit mikor fizet be.
A rezsiszámlákat persze, ha nem akar a háztartás korlátozást, mindenképpen rendezni kell, de a jelek szerint nő az igény arra, hogy a határidőt az ügyfél maga alakítsa ki. Bár a csoportos beszedésnél a szolgáltatók mindig az utolsó napon vonják le a tartozást, vagyis nem ülnek az ügyfelek pénzén, egyedi utalásnál azonban nyilván beleférhet egy kis csúszás, például az, hogy az ügyfél néhány nappal később fizesse be a számlákat, vagy tologassa a befizetést néhány héten át.
A nők konzervatívabbak
A tavalyi felmérés óta nem sokat változott a helyzet a két nem hozzáállásában a rezsifizetéshez. A nők továbbra is minimális mértékben nagyobb arányban részesítik előnyben a sárga csekket, a férfiaknál egyértelműen a bankkártya vezet. A csoportos beszedést is jóval több férfi választja, mint nő, ellentétben az egyedi átutalással, amit viszont a hölgyek nagyobb arányban preferálnak. A férfiak tehát jobban szeretik a kényelmesebb megoldásokat, a nők pedig ragaszkodnak a konzervatívabb fizetési módokhoz, amelyeknél ők maguk dönthetnek arról, melyik számlát mikor és milyen sorrendben rendezik. Ami megdöbbentő a felmérésben, hogy a férfiak 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs rezsiszámlája, míg a nőknél csupán 5 százalék volt ez az arány. Elképzelhető, hogy ez a különbség arra utal, hogy a háztartásokban jellemzően a nők azok, aki befizetik a csekkeket, a férfiak nem foglalkoznak ezzel.
A korosztályos bontásban még nagyobb eltérések vannak a fizetési módokban. A legidősebbek a legkonzervatívabbak, nehezebben adják fel a több évtizede bevált rutint. A sárga csekk ennek ellenére már nem a 60 fölötti korosztályban volt a legkedveltebb, hanem a középkorúaknál, ahol 33 százalék választja ezt a fizetési formát. A fiatalabbak körében toronymagasan vezet a bankkártyás fizetés, míg az idősebbek kifejezetten kedvelik a csoportos beszedéseket. Minden harmadik 60 év fölötti ezt a fizetési módot választja. Az sem kizárt, hogy ez a korosztály még emlékszik a régi "átutalási betétszámlákra", amelyekről a bank kifizette a rezsit, a maradék pénzre pedig kamatot adott. Az 1980-as években, amikor a fizetéseket jellemzően készpénzben vették fel az emberek, az átutalási betétszámla igazán modern, kényelmes és praktikus fizetési megoldásnak számított. Mai megfelelője a csoportos beszedés is vonzó azok számára, akik ezt annak idején megszerették.
A 18-39 éves korosztályban szembetűnően magas azok aránya, akik nem fizetnek rezsit. Ennek többféle oka is lehet, elképzelhető, hogy még a szüleiknél laknak, vagy kollégiumban, albérletben, utóbbiban pedig a főbérlő rendezi ezeket a számlákat, ők csak utólag fizetnek az ingatlan tulajdonosának.
Falun tarolt a bankkártya
Az iskolázottság alapján elvégzett bontásból az derült ki, hogy a sárga csekkhez a leginkább az alapfokú végzettségűek ragaszkodnak, míg a diplomások körében egyértelműen a bankkártyás fizetés az uralkodó. A diplomások mindössze 19 százaléka áll még be a postára a csekkekkel, a többiek más megoldást választanak.
A csoportos beszedés is a legmagasabb iskolai végzettségű rétegben a legkedveltebb, hiába lehet némi költsége, a kényelmet, hogy nem kell a számlákat egyenként befizetni, sokan többre értékelik a néhány tíz forintos utalási költségeknél. Tavaly óta azonban ezen a téren komoly csökkenés történt, egy éve még a diplomások 29 százaléka választotta a csoportos beszedést, az idén már csupán 21 százalékuk, vagyis csökkent a bizalom a bankok és/vagy a szolgáltatók iránt. Elképzelhető, hogy az automatikus levonások visszamondásában szerepet játszik a rezsicsökkentés korlátozása is, a megugró számlákat az ügyfelek szeretnék inkább maguk rendezni miután alaposan átnézték a tételeket.
Valamelyest meglepő lehet a településméret alapján végzett bontás eredménye. A sárga csekk a kisvárosokban a legnépszerűbb, a jelek szerint szívesen járnak az emberek a postára. Minden más településtípusnál megelőzte a bankkártya a csekket, különösen a községekben, ahol 39 százalék a kártyával fizetők aránya. A csoportos beszedés a fővárosban és a megyeszékhelyeken számít kedveltebb megoldásnak, bár tavaly óta csökkent a népszerűsége. A megyeszékhelyek lakói közül különösen sokan térhettek át a csoportos beszedésről az eseti átutalásra, utóbbi fizetési mód aránya ugyanis megugrott.